Normakontrollt kértek

Nem lehet egyelőre kihirdetni Romániában a képviselőház által hétfőn megszavazott, a kisebbségi anyanyelvhasználat terén is fontos rendelkezéseket tartalmazó új közigazgatási törvénykönyvet, mert a jobbközép ellenzék ötven törvényhozója előzetes normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól, írja az MTI.

A fentiekről a tegnapi központi sajtó számolt be a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közleménye alapján. A korrupcióellenes civil mozgalmakból alakult ellenzéki párt nem a kisebbségi előírásokat, hanem a volt polgármestereknek és megyei tanácselnököknek (illetve helyetteseiknek) különleges nyugdíjat előirányzó rendelkezést és a megyei prefektusi (kormánybiztosi) tisztség politizálását kifogásolta. Az USR szerint a szociálliberális kormánytöbbség „arcátlanul kiváltságokat osztogat” a politikusoknak az adófizetők pénzéből, hogy megvásárolja párthűségüket. A közlemény szerint a közigazgatási tisztségviselők politikai alapon történő kinevezésének visszahozása által a kódex megszegi azt az EU-csatlakozáskor vállalt uniós követelményt is, miszerint a közigazgatást egy professzionális tisztviselői karra bízzák Romániában.

Az alkotmányossági óváshoz szükséges aláírások egyharmada azonban egy másik ellenzéki párttól, a Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párttól (PMP) származik, amely nyíltan magyarellenes szólamokkal támadta a kormánykoalíciót a közigazgatási kódex elfogadása miatt. A törvénykönyv hétfő esti elfogadását követően Marius Pașcan PMP-képviselő, volt Maros megyei prefektus azt vetette román képviselőtársai szemére, hogy a kisebbségi nyelveket is hivatalossá tették a 20 százalékos kisebbségi lakosságarányt meghaladó településeken, holott az alkotmány szerint az ország egyedüli hivatalos nyelve a román.

A normakontroll több hónappal hátráltathatja a jogszabály hatályba lépését, akkor is, ha az alkotmánybíróság elutasítja az ellenzéki törvényhozók kifogásait.

„Támadás ellenünk”

„A magyar közösség ellen irányuló, újabb támadás az, amit a tegnap az USR, PNL és PMP elkövetett akkor, amikor megtámadta az Alkotmánybíróságon a héten a parlament által elfogadott közigazgatási törvénykönyvet, amely jelentősen megerősíti és bővíti a nyelvhasználati jogokat a Romániában élő kisebbségek számára. Ez is azt bizonyítja, hogy az ellenzék kifogyott minden olyan konstruktív demokratikus, akár parlamenti eszközből, amely szerepét a romániai politikai porondon erősíteni tudja, így kénytelen előrántani a mindenkori magyarkártyát, hogy politikai tőkét kovácsoljon magának. Ezt tapasztalhattuk a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében is, amikor a PNL megtámadta az alkotmánybíróságon törvényünket. Meggyőződésünk, hogy Románia előremenetelét nem a kisebbségek jogainak a bővítése gátolja, hanem pont az ellenzék effajta megnyilvánulása, amely megpróbálja elterelni a figyelmet az ország valós problémáiról” – mutatott rá Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, azt követően, hogy az ellenzéki pártok megtámadták az Alkotmánybíróságon a közigazgatási törvénykönyvet, áll a szövetség tegnapi közleményében.