Nincs rutinunk a megtakarításhoz

Az ING nemzetközi felmérése szerint Romániában a lakosság 83 százaléka megpróbál pénzt félretenni a nehezebb napokra. E tekintetben a térség országai közül elsők vagyunk, hiszen az európai átlag 66,5 százalék.

A kutatásból az is kiderült, hogy a járványhelyzet miatt a romániaiak 75 százaléka úgy döntött, hogy csökkenti kiadásait, szemben az 57,5 százalékos európai átlaggal. A felmérésben megkérdezett romániaiak 40 százaléka mondta azt, hogy több munkaórát dolgozott annak érdekében, hogy növelje bevételeit. Bár a hazai lakosság próbálkozik félretenni pénze egy részét, a megkérdezettek 33 százaléka azt mondta, nincs rutinja a megtakarításban, ez a legnagyobb arány európai szinten.

A gazdasági válságban ugyan sokakban megfogalmazódik, hogy spórolni kellene, de egyesek csak a gondolattal maradnak, mutatott rá Szabó Árpád közgazdász. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) oktatója szerint időt kellene szánni a pénzügyi tervezésre. Legtöbben a megtakarítások akadályaként az alacsony jövedelmeket említik, és azt, hogy bevételeik nagy része elmegy az állandó számlák kifizetésére, nem marad pénz megtakarításra.

A szakember azt mondja, tudatos pénzügyi tervezéssel még ilyen körülmények között is lehetne félretenni, és csökkenteni a kiadásokat. Például téli időszakban havi 50-100 lejt lehet spórolni azzal, hogy a lakásban egy-két fokkal lecsavarják a melegítést, és a 20 fokos lakásban felvesznek egy pulóvert. Másrészt tudatos vásárlással lehet csökkenteni a kiadásokat, azáltal, hogy megkeresik a legkedvezőbb kínálatot. A tudatos tervezéshez tartozik, hogy a jövedelemből levonják az állandó kiadásokat, és a maradék pénz tíz százalékát félreteszik, és a többiből próbálnak gazdálkodni.

A bankok eszközöket is adnak a megtakarításhoz, ezért érdemes használni a mobiltelefonos banki applikációkat, amelyeken be lehet állítani, hogy naponta, hetente, havonta mekkora összeg kerüljön át a megtakarítási számlára, de van olyan lehetőség is, hogy a bankkártyás vásárlásaink összegét valamennyivel felkerekíti és a különbözet a megtakarítási számlára kerül át, amihez bármikor hozza lehet nyúlni ha szükség van rá.

Szabó Árpád szerint másik lehetőség, hogy áttekintik a bevételi forrásokat is. Ehhez esetenként tanfolyamokon, képzéseken kell részt venni, de az ezzel járó befektetés megtérülhet egy későbbi jobban fizető munkahely, vagy mellékes kereseti lehetőség beazonosítása esetén. A közgazdász szerint fontos lenne pénzügyi kultúrát tanítani a diákoknak, hogy már fiatalkorban tudják, hogyan gazdálkodjanak a zsebpénzzel.

Szabó úgy véli, napi tíz percet vagy heti egy órát kellene tölteni a pénzügyek áttekintésére és tervezésre, ami hosszú távon megtérül. Tapasztalatok szerint pénzköltés során az esetek 99,9 százalékában érzelmi alapon döntünk, és csak 0,01 százalékban racionális megfontolás alapján, ezen az arányon lehetne javítani tudatos tervezéssel.