Népszámlálás: a magyarság vállalása mellett foglalt állást a Székely Nemzeti Tanács

Az SZNT csütörtökön ismét közzétette azt az állásfoglalását, amelyet a korábbi, 2011-es népszámlálás előtt közölt.

Ebben felidézte, hogy már az SZNT alakuló ülésén elfogadott dokumentumokban a tanács Székelyföld területi autonómiájáért lépett fel, és azoknak a többlethatásköröknek az elismertetését tekintette céljának, amelyek az "autonóm területen a magyar nemzeti közösség önazonossága védelmét" szolgálják.

Az SZNT emlékeztetett arra, hogy a román nacionalizmus ideológusai már a két világháború között megfogalmazták azt az igényüket, hogy a székelyeket a népszámlálás során külön nemzetiségként tüntessék fel. Ilyen módon kívánták törölni Románia térképéről a Magyarország trianoni határától több száz kilométerre egy tömbben élő magyar közösséget. Második lépésként a székelyek román eredetét szerették volna bizonyítani. A történelmietlen elméletet 1977-ben Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor megpróbálta átültetni a népszámlálások gyakorlatába. A próbálkozás azonban megtört a székelyek hűségén, magyarságuk tudatos vállalásán.

"A rendszerváltás utáni Románia épp a nemzeti kérdésben őrzött meg sok olyan örökséget a múltból, amely tehertétel a demokráciának és akadálya az állampolgárok közötti teljes és tényleges egyenlőségnek" - állapította meg az SZNT. Hozzátette: "A székelység mindig tudatában volt annak, hogy ő a letéteményese a legősibb és legtisztább magyar hagyományoknak, hogy történelmi küldetése védelmezni a nemzetet és Magyarországot, hogy ő a legmagyarabb törzse a magyarságnak. Mi, székelyek, ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat, ha ma megkérdeznek, akár a népszámlálás alkalmával, és ezt fogják tenni utódaink is minden időkben" - áll a 11 évvel ezelőtt fogalmazott, újraközölt állásfoglalásban.

A dokumentumot az SZNT azzal egészítette ki, hogy a székely vagy székelyföldi személyi kártya - melynek bevezetéséről tavaly decemberben határozott - ad majd lehetőséget arra, hogy a székelyek kifejezhessék önazonosságukat, és büszkén vallhassák magukat székelynek a magyar nemzet részeként. Azt is hozzátette: a székely személyi kártya arra is lehetőséget teremt majd, hogy a székelyek számolják meg és szervezzék meg önmagukat, és nem a román állam hatóságai.

Az állásfoglalást Izsák Balázs, az SZNT elnöke jegyzi.

Romániában március 14-én kezdődik a népszámlálás első szakasza, amelyben lehetőség nyílik arra, hogy a lakosság személyesen töltse ki egy internetes felületen az adatlapját. Az elmúlt héten élénk vitát váltott ki a közösségi portálokon, hogy míg a közvitára bocsátott népszámlálási kérdőív a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek pedig 13 alkategóriáját ajánlja fel, a magyar nemzetiségnek nincsenek alkategóriái. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közölte: kezdeményezni fogja, hogy a székely és a csángó kerüljenek fel a kérdőívre a magyar nemzetiség alkategóriáiként.

(MTI)