Nem ment át a szenátuson a zöldigazolvány kötelezővé tétele a közalkalmazottak számára

A javaslat 67 támogató és 60 ellenszavazatot kapott, ketten tartózkodtak.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ szenátorai megszavazták a tervezetet.

A vita elején Vass Levente egészségügyi államtitkár bejelentette, a szaktárca támogatja az intézkedést, amelyet eredetileg sürgősségi rendelettel akartak elfogadni, ez azonban a kormány megbuktatásával meghiúsult, ezért kellett a törvénytervezet formájában a parlamentbe terjeszteni. "Tekintettel arra, hogy naponta 500-an halnak meg koronavírus miatt, és a lakosság átoltottsága 33 százalék körül van, úgy véljük, hogy nagy szükség van erre a törvényre" - nyomatékosította az államtitkár.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenezte a jogszabályt. Adrian Streinu-Cercel szenátor, a felsőház egészségügyi bizottságának elnöke rámutatott, egyetértenek azzal, hogy szükség van bizonyos intézkedésekre, tudományos szempontból azonban elhibázottnak tartják a javaslatot, mert "az oltottak és az oltatlanok is egyformán könnyen megfertőződhetnek a koronavírussal". Felrótta az illetékes hatóságoknak, hogy a nyár folyamán nem készítették fel a kórházakat az újabb hullámra, és nem szerezték be a betegek kezeléséhez szükséges gyógyszereket. Streinu-Cercel hozzátette, "az oltás biztonságos, nincsenek problémák vele", de számolni kell azzal is, hogy milyen következményekkel járhat a törvénytervezetbe foglalt intézkedés a járvány közepén.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora, Claudiu Târziu felszólalásában azt mondta, az elmúlt napokban kollégáival együtt "ezrével" kapták az olyan üzeneteket, amelyekben a választók "könyörögtek" nekik, hogy ne szavazzák meg a Covid-igazolvány kötelezővé tételéről szóló tervezetet. Úgy vélte, a zöldigazolvány a szegregációt és a diszkriminációt szolgálja, a javaslat elfogadásával "embereket küldenek a halálba".

"Az intézkedések a legkeményebb sztálinizmus korszakát idézik. Az 50-es évek vezetői irigyek lennének arra, ami ma a román felsőházban történik. Azt akarjuk, hogy évtizedeket lépjünk vissza, a diktatúra korszakáig? (...) Figyelem! A zöldigazolvány nem a románok életének megkönnyítését szolgálja, hanem az oltás kötelezővé tételét, ami elfogadhatatlan, főleg hogy ez a vakcina még csak nem is vakcina, hanem egy kísérleti kezelés, amely esetenként kudarcot vall, hiszen oltott emberek is meghalnak" - fogalmazott az AUR politikusa.

Erre reagálva az USR szenátora, Simona Spătaru hangsúlyozta, miközben a felsőházban olyan kijelentések hangzanak el, miszerint az oltás egy kísérleti kezelés, emberek százai halnak meg. "Önök megengedik ezt maguknak? (...) Ha önök felelősen gondolkodnak, nem tagadják meg a románoktól az egészséghez való jogot. A tervezetbe foglalt intézkedések mind a világjárvány hatásainak enyhítését célozzák" - hangsúlyozta.

Diana Şoşoacă független szenátor szerint sem a parlament, sem a kormány nem fogadhat el egy ilyen intézkedést. Megjegyezte, a tervezetet megszavazó törvényhozókat nem fogják újraválasztani a három év múlva esedékes választásokon a szavazópolgárok.

"Önök visszavetették Romániát a hitleri korszakba. A zsidókkal történt meg, hogy csak egy papír felmutatásával jutottak hozzá élelemhez" - jelentette ki.

Az RMDSZ-es Turos Lóránd kiemelte, más európai országok már hónapokkal ezelőtt bevezették az intézkedést, és meg is van az eredménye, "mert náluk kevesebb az új megbetegedés, mint nálunk az elhalálozás". A szövetség támogatja a tervezetet, és szükségesnek tartja azt ahhoz, hogy megszabaduljunk a járványtól - mondta felszólalásában az RMDSZ frakcióvezetője.

Hasonló álláspontot fogalmazott meg a PNL-s Daniel Fenechiu is, kiemelve, ha szenátortársai úgy vélik, hogy a tervezet pontosításra szorul, a képviselőházban még módosítani lehet rajta. "Minél inkább nő az oltakozás üteme, annál gyorsabban felszabadulnak az intenzív terápiás ágyak és kapnak esélyt a daganatos és egyéb betegségekben szenvedők is" - magyarázta.

A Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ közös tervezete előírja, hogy az egészségügyi minisztérium alárendeltségében működő vagy koordinációja alá tartozó állami és magánintézmények, az egészségbiztosítási pénztár, a katasztrófavédelem, a légirendészeti felügyelőség és az orvosi laboratóriumok alkalmazottai csak Covid-igazolvány birtokában dolgozhatnak.

Korábban a szakbizottságok megszavazták azt a módosító indítványt, hogy a törvény terjedjen ki a megelőző orvosi ellátást nyújtó egészségügyi intézmények személyzetére és az egészségügyi szolgáltatások, illetve az orvosi eszközök és gyógyszerek forgalmazása területén tevékenykedő magánszemélyekre is.

A szakbizottságok elfogadták azt a módosítást is, amely szerint a Covid-igazolvány kötelező valamennyi helyi és központi hatóság és közintézmény, önálló ügyvitelű vállalat alkalmazottja, illetve minden olyan irodaházban dolgozó személy számára, amelyben egy időben ötvennél többen tevékenykednek. Emellett a törvény kiterjedne a képviselőház és a szenátus tagjaira, a két intézmény alkalmazottaira, illetve valamennyi közjogi méltóságra és köztisztséget betöltő személyre is.

A tervezet szerint az oltatlan közalkalmazottak, a parlament tagjai, a közjogi méltóságok és a köztisztséget betöltő személyek a saját költségükön végeznék el a Covid-igazolvány kiváltásához szükséges koronavírustesztet. A munkaadó feladata lenne azoknak az alkalmazottaknak a tesztköltségeit állni, akiknek egészségügyi okokból nem adható be az oltás. A magáncégeknek jogukban állna eldönteni a tervezet szerint, hogy kifizettetik-e alkalmazottaikkal a tesztelés költségeit.

Az állami és magánintézményekben a Covid-igazolvány ellenőrzése a Check DCC nevű mobiltelefonos alkalmazással történik - olvasható a törvényjavaslatban.

A tervezet előírása szerint a törvény hatálya alatt lévő alkalmazottak munkaszerződését 30 napra felfüggesztik, ha nem váltják ki a Covid-igazolványt. Erről a munkaadónak írásban kell értesítenie az alkalmazottat. Ha a közalkalmazott a 30 nap elteltével sem tudja felmutatni a Covid-igazolványt, automatikusan megszűnik a munkaszerződése. A bizottságok elfogadták Florin Cîţu szenátornak azt a módosító indítványát, hogy az utóbbi előírás ne vonatkozzon azokra az alkalmazottakra, akik a 30 nap alatt megkapják a koronavírus elleni oltás első adagját. Őket ingyenteszt illeti meg a munkahelyükön, amíg megkapják a második dózist.

A tervezet szerint a törvényt megszegő jogi személyek 50.000 lejtől 100.000 lejig terjedő bírsággal sújthatók.

A tervezetről a képviselőház szavaz döntő házként.

Florin Cîţu ügyvivő kormányfő szavai szerint gondoskodni fog arról, hogy a liberális törvényhozók megszavazzák a képviselőházban az uniós digitális Covid-igazolványt bizonyos alkalmazotti kategóriák számára kötelezővé tevő tervezetet.

"Tudomásomra jutott, hogy bár egyetértettünk a Covid-igazolvány bevezetésével, a tervezet nem ment át a szenátuson. Egy fontos projektről van szó, amelyet meg kell szavazni, mivel hozzásegíti Romániát az egészségügyi válság feloldásához" - mutatott rá sajtónyilatkozatában az ügyvivő kormányfő.

Az újságíróknak arra a felvetésére, hogy a PNL két szenátora sem szavazta meg a tervezetet, Florin Cîţu úgy reagált: ezt nem kívánja kommentálni, mert nem ismeri a felsőházban történtek részleteit.

Az ügyvivő kormányfő kitért arra, hogy az oltáskampány "várakozáson felüli ütemben" felgyorsult, és egyben üdvözölte azt, hogy az emberekben tudatosult az oltás fontossága.

A nap folyamán tartott korábbi sajtónyilatkozatában Florin Cîţu elmondta, egyetért azzal, hogy Románia EU-s pénzekből fedezze a koronavírustesztek költségeit, de ehhez meg kell találni az uniós forrást. "Ha valóban léteznek uniós alapok a tesztelés finanszírozására, akkor természetesen fel fogjuk ezeket használni" - jelentette ki.

(Agerpres)