Csupán akkor gondolunk életünk és egészségünk biztosítására, amikor már minden anyagi gondunk megszűnt, és Romániában nagyon kevesen vannak ebben a helyzetben.
2019. július 25., 00:122019. július 25., 00:12
A MetLife és a KPMG nemrégiben közzétett felméréséből kiderül, egy hazai személy évente átlag 18 eurót szán életbiztosításra, miközben az uniós átlag 1300 euró. A megkérdezettek szerint a közműszámlák kifizetése és élelmiszerek beszerzése jelenti számukra a prioritást, majd a stabil anyagi helyzet, a gyerekek taníttatása és egészségének megőrzése következik, a saját maguk továbbképzése és a megtakarítás legutolsó a sorban. A lakosság tudatában van a balesetek vagy megbetegedés kockázatának, de úgy vélik, velük nem történhet baj, illetve egyesek babonából nem is beszélnek bajokról, hogy azok nehogy bekövetkezzenek.
A Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Szövetségének (UNSAR) megrendelésére az IRES közvélemény-kutató felmérése arra mutat rá, hogy alacsony a hazai lakosság pénzügyi tájékozottsága, hiszen a megkérdezettek fele azt válaszolta egyáltalán nem, vagy csak gyengén tájékozott a biztosításokról, többségük szerint az életbiztosítás bonyolult és sokba kerül. A megkérdezettek 40 százaléka pénzhiánnyal magyarázta, hogy nem köt biztosítást, további 19 százalékuk nem bízik a biztosításban, 14 százalékot nem is érdekli a téma, 9 százaléknak nincsenek információi ebben a témában, és 7 százalék nem hiszi, hogy valami baja eshetne.
Az életbiztosítások alacsony aránya és összege a lakosság anyagi lehetőségeit tükrözi, véli Biró Albin. A biztosítási szakértő szerint nem a biztosítási kultúra hiánya miatt nem kötnek életbiztosítást, hiszen korábban több felmérést is végeztek, amelyekben nem azt kérdezték, hogy kinek van élet- vagy ingatlanbiztosítása, hanem, hogy megkötné-e, ha volna rá pénze, és a megkérdezettek 98 százaléka igennel válaszolt. Úgy véli, a hazai lakosság anyagi helyzetét három fajta biztosítás tükrözi: az életbiztosítás, a fakultatív gépjármű-, illetve a lakásbiztosítás.
Biró Albin szerint az egyszerű életbiztosítás – amikor befizetünk egy összeget, amihez a továbbiakban nincs közünk és akkor fizet a biztosító, ha baleset vagy haláleset történik – a nyugati országokban sem elég vonzó. Az 1300 eurós, uniós átlagot az eredményezi, hogy az életbiztosítást befektetési alapokkal kombinálják, vagyis ennek az összegnek csak egy töredéke jelenti az életbiztosítást, a nagyobbik hányada felhalmozási alapba kerül. Véleménye szerint az életbiztosítás azért sem vonzó, mert a versenyben alulmarad a bankok és befektetési alapok által kínált megtakarítási lehetőségekkel szemben.
A biztosítási szakember emlékeztetett, hogy néhány évvel ezelőtt az életbiztosítást egyfajta adómegkerülési lehetőségként is használták a cégek, amelyek alkalmazottaik életbiztosítására utalták a pénzek egy részét, amit onnan kivettek és csak 10 százalékos jövedelmi adót fizettek utána nem kellett társadalombiztosítást is fizetniük. Ezt látva a Pénzügyi Felügyelet úgy döntött, hogy a pénzt csak fél év múlva lehet az életbiztosításból kivenni, illetve a nyomozóhatóságok is vizsgálni kezdték ezt a fajta adómegkerülést, ami visszavetette az életbiztosítások piacát.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!