Ne legyünk románellenesek!

Börtönnel büntetné a románellenes megnyilvánulásokat és szervezkedéseket az a törvénytervezet, amelyet a Traian Băsescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) dolgozott ki, és amelynek támogatói között több más párt, köztük a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói is megtalálhatók.

A kezdeményezők szerint a tervezetet annak a törvénynek a mintájára dolgozták ki, amelyet az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében fogadott el nemrég a román parlament. A tervezet három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná a románellenes megnyilvánulásokat és románellenes jelképek nyilvános terjesztését, illetve háromtól tíz évig terjedő börtönnel a románellenes szervezkedést vagy annak pénzelését. A románellenes szervezetek leleplezőinek a tervezet büntetlenséget ígér.
A törvénytervezet románellenesnek nevez minden olyan gesztust és kifejezést, amelyet a románokkal, a román közösségi intézményekkel vagy román templomokkal szembeni gyűlölet vezérel. Románellenes szervezetnek tekintik azokat az ideiglenes vagy állandó jelleggel, legalább három ember által létrehozott csoportokat, amelyek románellenes eszméket, nézeteket és elméleteket népszerűsítenek. Románellenes jelképeknek azokat a zászlókat, jelvényeket, egyenruhákat, jelszavakat, köszönési formákat nevezik, amelyek a románellenességet terjesztik.
A Marius Pascan PMP-szenátor, Eugen Tomac PMP-elnök és Daniel Gheorghe PNL-képviselő által jegyzett indoklás az egyre terjedő románellenességre a pejoratív értelemben használt „vlah”, „oláh” megnevezést, a „buta”, „faragatlan” jelzőt, a román nép „cigányokként” történő, megbélyegző szándékú emlegetését hozza fel példaként. Az előterjesztők szerint a románellenesség történelmi gyökerei a középkorra nyúlnak vissza, amikor Erdély „kiváltságos” nemzetei – a magyarok, szászok és székelyek – „megtűrt” népként tekintettek a románokra, de úgy vélik: a románokkal szembeni gyűlölet ma is tetten érhető az autonóm – saját jelképekkel, fővárossal, etnikai határokkal rendelkező – Székelyföld eszméjét hirdető, „államellenes”, „szakadár”, „sovén” erdélyi megemlékezéseken és egyéb rendezvényeken.
A románellenes szervezetekre a magyarországi, Erdélyben is híveket toborzó Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) és a Magyar Gárdát hozták fel példaként, amelyeknek az „irredenta” akcióit szerintük a Hargita megyei tanács is támogatja. <<