Navracsics Szentgyörgyön

A találkozó, amelyen részt vett Tamás Sándor megyetanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is, Hegedűs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnökének kezdeményezésére jött létre.

A 2019-es Európai Parlamenti választásokon is induló alelnök elmondta: azért hívták meg Erdélybe a kulturális biztost, hogy megmutassák, mennyi pénzt pályáztak, és abból mit sikerült megvalósítaniuk.

– Nem baj az, hogyha a biztos tájékozódik a gondokról, látja Románia igazi arcát, hogy mi rejtőzik a mögött a kijelentés mögött, hogy „példaértékű a kisebbségvédelmi stratégia”, amikor húszezer euróba „kerül” a székely zászló, amikor visszaállamosítanak egyházi ingatlanokat, leszedetnek községháza feliratokat, erőszakszervezetekkel fenyegetnek. Mindezekre közösen kell megoldásokat találni – mondta Hegedűs Csilla.

A kulturális alelnök szerint az elmúlt tíz évben 168 millió eurót sikerült pályázni az erdélyi épített örökség felújítására, ez több mint amennyit a román állam az elmúlt száz évben erre a célra fordított.

Tamás Sándor rávilágított: sikeresen pályáztak 4,9 millió eurót a Székely Nemzeti Múzeum felújítására és kibővítésére, de a „jogszabályok dzsungele” miatt immár 607 napja tart a közbeszerzés. 

– Háromszor írtuk ki, nem jelentkezett senki. „A” kategóriás műemlék, kevesen vannak az országban, akiknek engedélyük van ilyen szinten tervezni, azóta kétszer emelkedett a minimálbér, drágult az anyag. Arra kérjük a biztos urat, hogy a jelentésében emelje ki, hogy azért akadozik az uniós pénzek lehívása, mert a hiányos belső jogszabályok kötik a kereket, nehezítik a munkákat – mondta Tamás Sándor.

Navracsics Tibor elmondta: biztosként először jár Székelyföldön, bár szokása, hogy ne csak a fővárosokba, hanem vidékre is ellátogasson..

– Bár 2018 volt a Kulturális örökség európai éve, folytatni szeretnénk az elkezdett projekteket azért, hogy kontinentális szinten megmutassuk Európa regionális közösségeinek sokszínűségét, hogy ez nem a gyengesége, hanem az ereje a földrésznek. Székelyföld markáns regionális identitással rendelkező térség, ahol nagy szerepe van a múzeumnak, amely oktatási és ifjúsági intézmény is – mondta a biztos, aki hozzátette: az üzenetet „továbbítja” Brüsszelbe.

Antal Árpád kifejtette: azt szeretnénk, hogy az Európai Unió a klímaváltozás és sok fontos kérdésen túlmenően foglalkozzon az őshonos kisebbségek ügyeivel is, és erre csak akkor van lehetőség, ha sikerül megváltoztatni a szabályozásokat, hisz látni kell: az Európai Uniónak nincs alternatívája.