Munkálkodnak Zágonban

A megvalósítás 2019. szeptember 10. – 2022. június 30. között zajlott, mára a munkálatok sikeresen befejeződtek, annak ellenére, hogy a világjárvány megnehezítette a haladást és sokféle akadályt kellett leküzdenie az egyházközségnek. Berszán László református lelkipásztortól megtudtuk, hogy a projekt első része a Mikes-tölgyek alatt levő terület megvásárlása volt.

Felvállalták az emlékhely gondozását

– A Mikes-tölgyek emlékhelyének megőrzése és kialakítása kezdetben abba a nehézségbe ütközött, hogy a telek, amelyen a fák állnak, magánkézben volt. Ez nemcsak nehézséget, hanem veszélyt is jelentett, ha nem megfelelő személyek tesznek rá kezet. A Zágoni Református Egyházközség szívesen felvállalta az emlékhely gondozását és a szóban forgó telek megvásárlását, hiszen nekünk is az a célunk, hogy híveink és honfitársaink nemzeti öntudatukat megőrizzék, és erősítsék – hangsúlyozta a tiszteletes. További céljuk az volt, hogy az emlékhelyet elérhetővé tegyék a turisták számára is.

2020 áprilisában sikerült a fák körüli területet megvásárolni az egyházközség számára, majd az oda vezető ösvény helyett kialakítottak egy autóval is jól járható, köves utat. A fennmaradó összegből a megvásárolt területet bekerítették fából készült tulipános léckerítéssel és az új bejárathoz székely kapu is került. A főbejárat elé parkolót létesítettek, amely alkalmas akár két nagy autóbusz befogadására is.

– Ez a beruházás az emlékhely megközelítését teszi lehetővé, egyben széppé és biztonságossá teszi a Mikes-tölgyek körüli területet – mondta Berszán László lelkipásztor.

Ingatlanokat fejlesztettek, javítottak

A projekt második része a református egyházközség tulajdonában levő ingatlanok fejlesztése és javítása volt, ami 2019-ben és 2021-ben valósult meg.

A cél az volt, hogy a parókiát, a kántori lakot és a gyülekezeti házat lakhatóvá, használhatóvá és szebbé tegyék, hiszen a parókián a mindenkori lelkipásztor lakik családjával, a parókia irodarészében egy 16–17. századi könyvtárat őriznek gondosan. A kántori lakban pedig a gyülekezet mindenkori kántora lakik családjával, továbbá a gyülekezeti házban rendszeresen tartanak rendezvényeket, előadásokat, és egy állandó képkiállítás is megtekinthető Háromszéki honleányok címmel.

Ezen munkálatoknak a beruházási értéke 325.366 lej, emellett pedig felújították a parókia külső részét, valamint az intézmény irodáját biztonsági rendszerrel látták el, 81.637 lejes költséggel.

– Az egyházközség megköszöni a Magyar Kormánynak, hogy jelentős anyagi támogatást nyújtott ezen tervek megvalósításához – zárta beszámolóját a tiszteletes.

A zágoni református eklézsia könyvtára

A könyvtár több könyvgyűjtő gyűjteményének egymásra épüléséből keletkezhetett. Valószínűleg Gidófalvi Csiszér József (1782–1815 között Zágon ref. papja) volt az első összegzője; fia, Gidófalvi Csiszér Mihály (1812-től apja mellett segédlelkész, majd annak halála után lelkész 1851-ig) folytatta munkáját. Halála után, 1862-ben özvegye, Vajna Mária ajándékozta a könyveket a zágoni eklézsiának; az adományozás emlékét írógéppel írt papírlap őrzi a könyvszekrényen. Az ő idejükből származik a könyvtár első, kézírásos jegyzéke, így a beszámozás is. A sorrend semmi különösebb elrendezettséget nem mutat, bár a duplumok egymás mellé vannak téve (közös szám alatt), és itt-ott egy-egy nyelvi vagy tematikai csoport fölfedezhető. A 20. század második felében a jegyzéket írógéppel újra írták, a hiányokat föltüntették, sajnos azóta is vesztek el könyvek a gyűjteményből. Néhány évvel ezelőtt a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem két könyvtár szakos hallgatója dolgozatírás céljából áttekintette, máskülönben föltárása nem történt meg… A kéziratok szinte mind egyházi vagy oktatási jellegűek. A keltezettek 1731 és 1843 között keletkeztek… A könyvekben mintegy 160 név őrződött meg possessor neveként, ebből 10 nem magyar…

Sárdi Margit, S.: A zágoni református eklézsia könyvtára (Magyar Könyvszemle, 2002/1–4.)