Modern medvekultuszok

A népszerű internetes enciklopédia is felhívja a figyelmünket, hogy a medvetisztelet, vagy medvekultusz már a dákok tradícióiban is jelen volt, így a kor kulturális ízlésének megfelelően évente evés-ivással összekapcsolt medve-táncfesztivált tartottak.

Kicsit másként, de a giljákok, Szibéria egyik ősi népe ezt a szokást napjainkig megőrizte, így betekintést nyerhetünk az ősök lelkivilágába: „A giljákok minden évben tartanak medvefesztivált január és február között, amit a sámán vezényel. Medvéket fognak el, akiket a törzsbéli asszonyok néhány éven keresztül karámban nevelgetnek (…). A fesztivál alatt a medvét felöltöztetik egy különleges ünnepi ruhába és bált szerveznek neki, hogy visszatérhessen az istenek birodalmába, és onnan gondoskodjon a törzsről. A bál után egy körülményes, vallásos szertartás keretei közt megölik és megeszik a medvét.”

(A kiváló gilják nép medvefesztiválja, ahol a természettel való harmónia jegyében a mackó is felkerült a menüre, a Szovjetunió idején be lett tiltva, de a népszokás azt is túlélte, igaz, ma vallási jelentésétől megfosztva, kulturális és kulináris hagyományőrzésként él tovább.)

Mivel ember és medve együttélése évezredek óta részét képezi a közéletnek, ezért csöppet sem meglepő, ha napjaink Romániájában zajló vita, s annak okát jelentő medve túlszaporulat végkifejleteként hasonlóképp, de a modern államigazgatás és bürokrácia bábáskodása mellett – sürgősségi kormányhatározatokkal szabályozott és hivatalnokok koszorúja által vezényelt bürokratikus medve-rítus látszik kibontakozni. A kor ízlésének és normáinak megfelelő ceremónia: hogy ti. mégis hány (négy!) illetékes és köztiszteletnek örvendő, társadalmi célú közintézmény képviseletében és jelenlétében illik a nagyra becsült agresszív vadállatot elhajtani, elaltatva áthelyezni, netán emberhez méltó jó halálban, eutanáziában részesíteni.

Itt tartunk: az RMDSZ közbenjárására – végre – még ezen a héten elfogadja a dák kormány a veszélyes medvék gyors ártalmatlanítását lehetővé tevő sürgősségi rendeletet. S ugyan a nép csak távoli szemlélője a hivatalos medvekultusznak, Székelyföldön remélhetőleg az ősi gilják modell is tovább él velünk a medvekolbász formájában.

Pozsony János Csaba