Mivé lesz a pénz?

Életünknek jelentős része a megtakarításokról, adósságok visszafizetéséről, pénzköltésről szól, ez a téma tehát nem seperhető a szőnyeg alá – indokolta témaválasztását az előadó, aki egy időutazásra is meghívta hallgatóit, amelyben szintén a pénz játszotta a főszerepet. Mi is a pénz? Egy csereeszköz, amelynek köszönhetően nagyon gyorsan tudunk tranzakciókat kötni, nélküle elég nehézkesen bonyolódna le egy-egy vásár.

Ami a jelent illeti, azt saját élettörténetével illusztrálta a közgazdász. Mint elmesélte, már általános iskolásként rákapott a szerencsejátékokra, naponta egy-két órát játszott a játékgépeken, nyerési esélyeit azzal növelve, hogy egy-egy hasznos infóért (melyik gépbe tettek több pénzt) borravalót adott a kocsmárosoknak. Húszévesen, már az egyetemen felfigyelt egy hirdetésre, melyben amerikai tőzsdeügyletek bonyolításához kerestek embereket. A 200 jelentkezőből négy erdélyinek – köztük neki is – annyira jól ment az üzlet, hogy saját vállalkozást alapítottak. Még a Wall Street Journal is felfigyelt rájuk, és helyszíni tudósítást készített arról, hogyan befolyásolják egy kolozsvári garzonlakásból az amerikai tőzsdeindexeket. Ekkor jött a válás, amely ráébresztette az előadót, hogy a pénz nem minden, azon nem lehet megvenni olyan fontos dolgokat, mint a szerelem, család, vagy akár egy érzékszervi funkció. Ezután vállalt fel olyan közösségi ügyeket, mint a Hargita Megyei Közösségi Alapítvány kuratóriumi tagsága, az udvarhelyi TEDx megszervezése, illetve a Hargita Business Center menedzseri funkciója.

A pénz csak egy konvenció, egy bankjegynek csak azért van értéke, mert a társadalom így döntött. És annak ellenére, hogy most a digitális pénz, a bankkártyás utalások, fizetések nagyon jól működnek (mert felelősséget vállal értük egy intézmény), megvan az a veszélye is a rendszernek, hogy akár egy tévedés miatt letiltják a számlánk, nem férünk a pénzünkhöz. Az intézmények kényelemből és költségminimalizálás miatt nem működnek együtt, megakadályozzák az újfajta pénz elterjedését, amely mégiscsak a jövőt jelenti az előadó véleménye szerint. A fejlődés első lépése a kriptovaluták létrehozása, amellyel szemben a legtöbbek szkeptikusak, pedig ezeket arra tervezték, hogy egy közvetítők nélküli világban szolgáljanak pénzként, ahol külön engedély és költségek nélkül lehet fizetni.

A kriptovaluták jelentik az első lépést a programozható világpénz fele, ez lesz a jövő, erről fog szólni a következő 10–20 év – prognosztizálta a TEDx színpadán Szakács-Paál István. Ám mindamellett, hogy a pénzről szólt előadása minden egyes mondata, beszédét ezzel a Henry David Thoreau-idézettel zárta: „Semmire sem becsülöm az olyan embert, sem a munkáját, akinek a gazdaságában mindennek megvan az ára, aki a táj minden szépségét, de akár az Úristent is piacra vinné, ha egy centet kaphatna érte, mert neki a piac az igazi istene; akinek a tanyáján semmi sem terem szabadon, földjén nem gabona, mezején nem virág, fáján nem gyümölcs terem, hanem dollár, aki nem törődik a gyümölcs szépségével, mert gyümölcse csak akkor érett számára, amikor dollárra váltotta.”

Fotó: Facebook/Tedx Sepsiszentgyörgy