Mire érdemes figyelni?

A munkaügyi és a külhoni románokért felelős minisztériumok tanulmánya szerint a 2017–2020-as időszakban tízmillió romániai állampolgár él az ország határain kívül és a külföldi munkavállalás rengeteg kockázatot is rejt magában. A munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOFM) vezetője, Kelemen Tibor példaként említette, hogy két évvel ezelőtt egy Szlovákiában mezőgazdasági munkát vállaló 800 fős csoport tagjai két hónapig nem kapták meg a fizetésüket. A hasonló esetek megelőzése érdekében „Tájékoztatás itthon! Biztonság a nagyvilágban!” címmel indítottak kampányt.

A munkafelügyelőség vezetője, Ördög Lajos elmondta, arra hívják fel a figyelmet, hogy milyen kockázatokkal járhat, ha hivatalos munkaszerződés, nyelvismeret, illetve a jogok és kötelezettségek ismerete nélkül vágunk neki a nagyvilágnak. Szerinte nem szabad bevállalni bármilyen interneten megjelenő állásajánlatot, sőt még az ismerősök ajánlatait is alaposan le kell ellenőrizni. Például azt, hogy létezik-e a munkát kínáló cég, meg kell tudni a címét, kideríteni, volt-e panasz a tevékenységére. Ördög hangsúlyozta: semmilyen körülmények között nem szabad elfogadni a hivatalos munkaszerződés nélküli állásajánlatot, ugyanakkor a munkaszerződést alaposan át kell tanulmányozni. Mindezekhez érdemes jogász segítségét kérni.

Gyanús lehet, ha a munkaközvetítő vagy munkaadó azt javasolja, használjanak hamis iratokat, például hamis meghívólevelet, vagy szorgalmazzák, hogy a határátkelőnél tagadják le utazásuk valódi célját. Az is gyanúra ad okot, ha a munkaadó elkéri a személyazonossági igazolványt vagy útlevelet arra hivatkozva, hogy „nála nagyobb biztonságban van”, és rossz előjel, ha azt tanácsolják, ne vigyenek magukkal csomagot. Kockázatos elfogadni a közvetítő által felajánlott kölcsönt is az utazási költségek fedezésére.

Leggyakrabban tapasztalt visszaélés, hogy nem adják meg a beígért bért, vagy nem is fizetnek, esetleg a befogadó országban érvényes minimálbérnél kevesebbet adnak. Kilátástalan helyzetbe sodorhatja a munkavállalót, ha a pénze nem elég a megélhetésre, sőt a hazautazását sem tudja fedezni. Kizsákmányolásnak számít, ha nem fizetett túlórára kötelezik, védőfelszerelés nélküli, veszélyes munkát bíznak rá, vagy el kell tűrnie feljebbvalóitól a verbális erőszakot. Kockázatot rejt, ha a munkavállalónak nincs egészség- és társadalombiztosítása, mert így nem számíthat sem egészségügyi ellátásra, sem munkanélküli segélyre.

Mindezekre nem alaptalanul figyelmeztetnek a szakemberek, hiszen az Index Global felmérései szerint Románia 2016-ban a 167 mért ország közül a 32. helyen állt az emberkereskedelem áldozatai terén, akkor 80 ezer romániai áldozatról tudtak. Ha bajba jutottak, keressék a román konzulátust, de legalább küldjenek ismerősüknek segélykérő SMS-t. Ehhez elutazás előtt érdemes az itthon maradottakkal megegyezni egy jelszóban, amit akkor vetnek be, ha bajba kerültek. A hivatalos irataikról pedig készítsenek több másolatot, amit különböző helyeken tartanak.

Lőrincz Lehel sepsiszentgyörgyi biztosítási szakember szerint olyan utazási biztosítást érdemes kötni, amely legalább 50 ezer euróig biztosít, és ezt ki kell egészíteni baleset- és felelősségbiztosítással. Egy ilyen teljes körű biztosítás a külföldön tartózkodás időtartamának függvényében 70–300 lejbe kerül.

A Háromszéki Ifjúsági Tanács inkább itthon maradásra ösztönzi a fiatalokat. Kelemen Szilárd, az ifjúsági ernyőszervezet elnöke szerint már itthon is rengeteg az állásajánlat a köz- és magánszférában egyaránt, szerinte szorgalommal itthon is megkereshető egy tisztességes bér. Mivel viszonylag olcsó a repülőjegy, és fiatalok szívesen kipróbálják magukat külföldön, ezért nekik az Erasmus programot ajánlja, amelynek egyik nagy előnye, hogy általában utána hazajönnek a fiatalok.