Minimum 2000 medvének nem jut élőhely az országban - de inkább 4000-nek

A miniszteri rendelet alapján elvégzendő munkáért nem tolongtak a civil egyesületek, így az említett szervezet gyakorlatilag versenytárs nélkül nyerte meg a feladatot a közbeszerzésen. Ennek eredményétől azt várják, hogy valami változzon a szakpolitikában, ugyanis eddig semmi látható eredménye nem volt a védett fajok kutatására szánt óriási támogatásoknak.

A Buzau megyei vadász és sporthorgász egyesülettel egy konzorciumba társult munkacsoport 300 fővel végzi a terepmunkát mintegy 5 millió hektáron: a buzau-iak a medvés élőhelyek 40 %-át, a háromszékiek a 60 %-át kutatják át, szőr- , szövet és ürülékmintákat keresve, amelyeket egy speciális dobozba gyűjtenek. Ebben olyan vegyület van, amelyik megőrzi a genetikai mintákat: a szőrtüszőben, az elhullott (vagy elpusztított) állatok bőrében vagy az ürülékben levő nyálkahártya-sejteket. A minisztérium 22 ezer mintavételhez szükséges ilyen dobozkát szerzett be, ebből már 10 ezret elhasználtak a medvefelmérést végzők, sőt, mint Benedek Barna tájékoztatott, a labormunkával is jól haladnak, több mint 8000 mintát kielemeztek.

Az eddig elvégzett munka kiértékelését egy hete egy brassói értekezleten végezték el. Kiderült, három mintából egy különböző állattól származik, ez azt jelenti, hogy 3000 medvének már bizonyították a létét, és ha a további eredmények is ezt a mintát követik, akkor előreláthatóan 6000 példány léte is bizonyított lesz Ez még korántsem jelenti majd a teljes állományt, még rá lehet számolni kb. 25-30 %-ot – magyarázta a szakértő – mert egyszerűen képtelenség minden medvéből genetikai mintát nyerni, hiszen sokan élnek az ember számára megközelíthetetlen helyeken, illetve a több száz ember sem képes arra, hogy minden ürüléket megtaláljon. Tekintve, hogy a Marian Dracea Erdészeti Kutatóintézet az élőhelyek felmérése után arra jutott, hogy az országban 4000 medvének lenne élőhelye, már most is kijelenthető, hogy 2000 medve a saját természetes élőhelyén kívül kénytelen megélni.

- Bár már így is elég sok ellenségünk van, kimondom, ezeket a medvéket, amelyek bemennek a falvakba, városokba, a házakba, élelmet kunyerálnak az autósoktól, ki kellene lőni, mert ők már a bocsaiknak is ezt a viselkedésmódot örökítik tovább. Csak így lehet ezt a viselkedésbeli anomáliát visszafordítani, megszüntetni. Az áthelyezés nem megoldás. A szimpóziumon az is elhangzott, az áthelyezett medvék 99, 99 %-a visszatér oda, ahonnan elvitték, s ha nem, akkor az új helyen is ahhoz hasonló problémákat okoz, mint amilyenek miatt kiemelték eredeti környezetéből – mondta Benedek Barna.

A helyzetet csak rontja, hogy az erdészeti kutatóintézet szerint a medve számára alkalmas élőhelyek (erdők, mezők, kaszálók) 10 %-a az elmúlt 10 évben elvesztette eltartóképességét. Ennek sok oka van: többek között az állami beruházások, az erdőben történő építkezések miatt is történt ez. Gyakorlatilag tehát, ha tíz éve még 4400 medvének volt élettere az országban, most csak 4000-nek van. A megkérdezett szerint itt kellene beavatkozni a környezetvédőknek, az illetékes hivataloknak, ezt az antropogén hatást kellene minimalizálni.

A genetikai minták alapján történő medveszámlálást év végig be kellene fejezni, de a minisztérium a kutatóintézet kérésére meghosszabbítotani szándékozik a szerződés hatályát, hogy pontosabb adatokra alapozhassanak. A mintagyűjtés nyomán egyébként számos más értékes tudományos adatot is nyerhetnek a medvék korcsoport vagy nem szerinti összetételére, területhasználatára, mozgáskörzetére vonatkozóan. A fő haszna viszont az lesz (lenne), hogy a bizonyított minimális medvelétszám alapján már alkalmazni lehet a különböző állománykezelési módszereket, többek között a kilövést is, amelynek nyomán értékesíthetők lennének a trófeák. A jelenlegi gyakorlattal évi 1-2 millió euró bevételtől fosztja meg magát az állam, a vadászegyesületektől pedig megvonták a fenntartásukra szolgáló bevétel lehetőségét, miközben felelősségük csak nőtt.

Egy nagyon érdekes jelenség bekövetkezte is körvonalazódik a megfigyelések nyomán: az emberi környezetre szocializált medvék populációja lassan elkülönül a metapopuláción belül, ami genetikai sodródáshoz vezethet és ezeknek az egyedeknek az életminősége emiatt is romlik. A jelenség közismert megfogalmazását használva, belterjességről beszélünk, mert a szaporodási közösség a viselkedés és az élőhely elkülönülés miatt megszűnik.

Címlapfotó: Barabás Imola/Facebook