Miért nem takarékoskodunk?

Ennek több oka is van, mutatott rá Szabó Árpád közgazdász, egyetemi tanár, aki szerint egyrészt a hiányos pénzügyi kultúra nehezíti a megtakarításokban való gondolkodást, másrészt pedig az, hogy a fizetésnövekedéssel arányosan a kereskedők is növelik az áraikat, az ebből következő többletkiadás pedig elviszi a bevételnövekedés egy részét. A szakember szerint bár az elmúlt évben növekedtek a bérek, ezzel párhuzamosan növekedtek az élelmiszerárak is, így a heti nagy bevásárlás már 50-100 lejjel többe kerül, mint egy évvel korábban, így pedig nemigen marad elég pénz a megtakarításokra. Ugyanakkor ez sem lehet kifogás arra, hogy a romániai lakosság nem tesz félre későbbre, véli a közgazdász.

Romániában az alapvető pénzügyi ismeretek hiánya is súlyosbítja a helyzetet, mivel a felnőttek többsége sem tudja, mi a befektetési alap, a részvény vagy kötvény, így azt nem is tudja átadni gyerekeinek. Szabó Árpád úgy véli, fontos lenne, hogy már a gimnáziumi oktatásban megtanítsák a gyerekeknek az alapvető pénzügyi ismereteket, például azt, hogy mit kezdhetnek a zsebpénzükkel, ahelyett, hogy azt elköltik üdítőre és rágcsálnivalóra. Mivel az iskola- vagy egyetemi padból a munkaerőpiacra lépve nyugdíjazásig az emberek nem takarítanak meg elegendő tartalékot idős korukra, ezért két választásuk lesz: vagy tovább dolgoznak, hogy fenn tudják tartani életvitelüket, vagy pedig nélkülözniük kell.

Bordás Attila, a sepsiszentgyörgyi LAM Mikrohitel igazgatóhelyettese arra figyelmeztet: a befektetési lehetőségek között vannak kisebb-nagyobb kockázatúak, minél nagyobb a kockázat, annál nagyobbak a bevételek, ezért mérlegelni kell, hogy kinek mekkora a kockázattűrő képessége. Ugyanakkor azt javasolja, a teljes megtakarítást ne egy befektetési eszközbe kössék le.

Hozzátette, az érettebb pénzügyi tudással rendelkező nyugati országokban nagy a tőzsdei befektetések aránya. Ez viszont nem jelenti azt, hogy mindenkinek egyénileg kell tőzsdéznie, hanem rábízhatja megtakarításait egy befektetési alapra. Ez szigorú felügyelet mellett kamatoztatja a pénzt, illetve a befektető eldöntheti, hogy mekkora kockázatot vállal, így csak állami kötvényekbe fekteti a pénzét, vagy megosztja részvények és államkötvény között. Bordás Attila szerint a mostanában keveset hozó, de biztonságos – 100.000 euróig garantált – banki letét helyett jobb, ha befektetési alapokba, részvényekbe és kötvényekbe teszi valaki a pénzét; arra ugyan nincs garancia, ám nagyobb a hozama, akár a két számjegyű szintet is elérheti.

Másik megtakarítási forma, amikor aranyba, ékszerbe vagy műtárgyba fektetik a pénzt, ám ez nálunk még nem annyira elterjedt, nincs kialakult piaca. Romániában hagyománya van az ingatlan-befektetéseknek is, amely kiszámítható és biztonságos megtakarítás, hátránya, hogy vészhelyzet esetén nem lehet gyorsan készpénzre váltani.