Miért csaljuk egymást?

Tisztelt kérdező. Az Ön kérdése nagyon bonyolult, és válaszolnom is nagyon nehéz, mert nagyon kevés információt közölt, ezért általánosságokban tudok csak válaszolni. Két kérdést is megfogalmaz, az egyikben azt kérdezi, hogy elváljon-e, a másikban pedig azt, hogyan lehet élni tovább egy ilyen párkapcsolatban? Az eddigi tapasztalatom azt mutatja, hogy amikor hűtlenség történik egy párkapcsolatban, akkor nagy valószínűséggel mind a két fél hozzájárul. Hogy ez önöknél pontosan, hogy történt, nem tudom, mert ehhez nagyon kevés az információ. Első hallásra lehet, hogy furcsának tűnik, de egy olyan párkapcsolatból, ahol az intimitás és a szexualitás működik, nagyon kevesen próbálkoznak külső kapcsolattal.

Ha ez alól kivétel, akkor legtöbbször ezekben az esetekben a mintáról beszélhetünk, amelyek úgymond feljogosítja azt a férfiembert, akinek a családjában az édesapa szeretőt tartott, arra, hogy ő is szeretőt tartson. Ebben az esetben jogosultságról beszélünk egy olyan fajta engedményről, ami a minta szerint a férfiaknak kijár ezekben a párkapcsolatokban. Úgy gondolom, ez nem az ön esete, mert említi, hogy az elmúlt évben nem működött jól a párkapcsolatuk. Ez számomra azt jelenti, hogy önök eltávolodtak egymástól. Hogy milyen okból, arról nem tájékoztat.

Sok esetben az történik, hogy a pár eltávolodik egymástól, nem tudnak töltekezni, nem tudják ápolni a párkapcsolatukat. Sajnos, a párkapcsolat ápolását nem tanítják az iskolában. Pedig magától értetődőnek kellene lennie, hogy amikor az autó üzemanyag nélkül marad, akkor le fog állni a motor, ha a telefonnak lemerül az akkumulátora, akkor kikapcsol. Valahogy a párkapcsolat is így működik, amikor elfogy a szeretet, a törődés a töltekezés hiánya miatt, akkor jönnek a problémák. Nagyon sok olyan párral dolgoztam, ahol a férfi szeretetmegvonása, vagy nemtörődömsége a nőből a szexuális együttlétnek a megvonását hozta elő, ami nem mindig egy tudatos folyamat.

Azt nem tudom, hogy önöknél így történt-e, viszont azt tudom, hogy amikor a párok elhidegülnek egymástól, akkor nagyon nehezen találnak vissza az intim együttlétre, amely alapfeltétele a jó szexuális kapcsolatnak is. Nagyon sokszor az történik, hogy amikor a pár elhidegül egymástól, az egyikük talál egy olyan külső másik nemű „barátot”, aki meghallgatja, és legtöbbször ilyenkor az történik, hogy a pozitív dolgokat rávetítjük a külső személyre, aki ellentétes nemű, mert meghallgat minket és megért minket, míg a negatív dolgokat rávetítjük a párunkra, aki miatt „nem lehetünk boldogok”. A legtöbb hűtlenség így kezdődik. Az Ön helyében én azt a kérdést tenném fel először, hogy én vajon mivel járultam hozzá, hogy a kapcsolatunk elhidegüljön? Megkérdezném a páromtól, hogy miért egy külső kapcsolatot választott, miért nem próbálta meg a mi kapcsolatunkat jobbá tenni?

A második kérdésére a válasz két kérdés. Hajlandók Önök energiát fektetni abba hogy a párkapcsolatukat jobbá tegyék? A düh és csalódottság ellenére tudnának-e beszélgetni a párkapcsolat esélyeiről? Ha mindketten ezen dolgoznak, akkor az a tapasztalatom, hogy egy ilyen történés után sok pár jobban megtanulja értékelni a társát, felméri azt, hogy a jó párkapcsolat egy törékeny kincs, és idővel megtörténik a megbocsájtás is. Biztosan volt sok pozitív élményük is, amely most elhalványult. Úgy gondolom, hogy érdemes próbálkozni, és ha nem működik, elválni bármikor lehet. A válás nem biztos, hogy mindent megold. Említette, hogy van két gyerekük, ezért egy esetleges válás után is szülői kapcsolatban fognak maradni, és ez életük végéig összeköti önöket. Azt javasolom, hogy mielőtt döntést hozna, forduljon szakemberhez.

Olvasóink levelét párkapcsolati és családi problémákkal kapcsolatosan (névtelenségük megőrzésével) továbbra is várják az office.pronobis@gmail.com e-mail-címre a Pro Nobis Egyesület családterapeutái, Papp Adolf és Balázs Réka.