Mesés jelenség az Erzsébet-parkban - szentjánosbogár-rajzást utánzó fényinstallációt tesz közszemlére a város

A fényinstalláció egy szentjánosbogár-rajzást modellez le, amelyben a bogarak a föld felett repkednek. Az installáció 120 kis LED-kapszulából épül fel, amelyeket vékony acélhuzalok támasztanak alá és aprócska motrok mozognak – avagy a puszta varázslat, ahogyan azt az alkotók vallják. A látványosság minden egyes részének előre meghatározott helye van, ezért mind a szállítást, mind a felszerelést úgy kell elképzelni, mint egy óriási kirakós játékot.

„Függetlenül a méretétől, színeitől, formáitól vagy az általa közvetített érzelmektől, a csoda olyasvalami, ami meghökkent, lenyűgöz és meglep minket, ami felkelti a kíváncsiságunkat és energiával tölt fel bennünket. A szentjánosbogarak sok éven át gyermekkorunk egyik csodájának számítottak, amelyeket minden tavasszal szeretettel kerestünk fel újra, és gyakran jutottak eszünkbe egész évben" – írják a szervezők az installáció hivatalos honlapján.

A kiállítás célja, hogy a látogatókban kíváncsiságot, kérdéseket ébresszen, és, ha csupán néhány pillanatig is, de segítsen visszarepíteni a nézőt az élet gondtalan és varázslatos időszakába, amikor még minden lehetséges volt.

Az installáció egy hatalmas szentjánosbogár-kolóniának része, amelyből kisebb csoportok válnak le és bejárják az egész világot. A legnépszerűbb hely, amelyet eddig meglátogattak, az az ausztráliai Sydney volt, ahol több mint 1,6 millió érdeklődőt vonzottak a szentjánosbogarak. Torontóban (Kanada) volt az egyik legkülönlegesebb bemutató, ahol a sziklák közé szerelték fel az installációt. Miután elhelyezték, a helyszínt vastag hóréteget lepte be, így a fehér takaró felett csak az repdeső fényeket lehetett látni.

Az installáció létrehozásának teljes folyamata, az ötlettől az első kiállításig 9 hónapot tartott, az alkotók számos változtatást és átalakítást eszközöltek, míg az installáció elnyerte a mai formáját.

Annyit talán még érdemes tudni e jelenségről, hogy a természetben a rajzás a szentjánosbogarak párzásához köthető, melyre általában júniusban kerül sor és mindössze 10-14 napig tart. Csak a hímek rendelkeznek röpképes szárnnyal, a nőstények potrohukat villogtatva a fűben várják a megtermékenyítést. Párzás után a hímek elpusztulnak, és ugyanez történik a nőstényekkel is a peték lerakása után. A bogarak a luciferin nevű pigment oxidációjával bocsátanak ki fényt. Magyarország arborétumaiban, botnikus kertjeiben szentjánosbogár-rajzáskor minden évben tematikus esti sétákra hívják ez időben az érdeklődőket.