Mesemondásban a legjobb

Viktória zsenge kora ellenére rutinos versenyzőnek számít, óvodás korától jár mesemondó-vetélkedőkre. Már nagycsoportban egy óvodások számára szervezett megmérettetésen megyei I. helyezést ért el. A Kriza János Mesemondó Verseny országos szakaszán harmadik alkalommal vett részt, előkészítő osztályban a Napsugár különdíját kapta, I. osztályban pedig dicséretben részesült. Ezen kívül előkészítő és I. osztályban a Kányádi Sándor Országos Szavalóversenyen is dicséretben részesült.

– Nagyon szeretek mesét, verset mondani. Arra koncentrálok, hogy szépen, érthetően mondjam el a történetet vagy a költeményt. Igyekeztem most is a legjobb tudásom szerint mesélni – mondta Viktória.

– Én végig bíztam abban, hogy díjat fog kapni, de a helyezésen nem gondolkodtam. Boldog voltam, mert nagyon szépen mondta a mesét. Viktória nagyon tehetséges, nem versenyként éli meg ezeket az alkalmakat, mert örömmel tanulja és adja elő a meséket. Mindig elmondom a tanítványaimnak, hogy bár versenyről van szó, nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, s ha úgy adódik, hogy nem nyernek, levonjuk a tanulságot és továbblépünk – tette hozzá Székely Márta tanítónő.

A mesék kiválasztása a legnehezebb feladat.

– Több mesét olvasok fel, és mindenki kiválasztja, amelyik neki a legjobban tetszik. Ebben a tanévben a szülőket is bevontam, (sok volt a versenyző, nyolc diákot készítettem fel a körzeti szakaszra és nagy a tananyag is), oly módon, hogy otthon beszéljék meg, melyik mese áll közelebb hozzájuk, melyiket szeretnék elmondani. Mikor megvan a mese, megismerkedünk a szereplőkkel, és mindenkinek addig olvasom, míg megérti az üzenetét és magáénak érzi- magyarázta a pedagógus.

Törekednek a szöveghűségre, sokat gyakorolnak.

– Órák után, vagy bármikor, amikor szabad perc adódik, mondjuk a meséket. Verseny előtt egy tanuló elmondja még 20-szor is, hogy magabiztos legyen. Mire eljön a vetélkedő napja, már az egész osztály tudja a meséket, s így minden kisdiákom kap valami pluszt, ami hasznukra van – mondta.

Viktória szorgalmas lány, minden tantárgyat szívesen tanul. Szabad idejében, rajzol, táncol, vagy kint van a természetben a virágaival, állatkáival foglalkozik.

Viktória nagycsaládból származik, egy ikertestvére és két nővére van. Viktor első osztályban a vidám versek versmondó versenyének megyei szakaszán II. helyezést ért el.

– A szülők minden kis megvalósításnak, apróságnak örülnek. Bármilyen helyezést érnek el, azt nagy boldogsággal fogadják. Viktória a dicséretemet is nagyon szerényen fogadta, s hogy más ne érezze rosszul magát, rögtön megjegyezte, hogy mindenki ügyes valamiben, ő jól tud mesélni, mások meg gyorsan szaladni. Úgy gondolom, sikerének a titka a jóérzés – véli a tanítónő.

Székely Márta számára nem jelent terhet a versenyekre való felkészüléssel járó plusz munka.

– Nekem ez nem teher, mert 34 év alatt mindig részt vettem szinte minden versenyen, felkészítettem a tanulóimat mindig a lehető legjobban. Volt, amikor nyertünk, de volt, amikor emelt fővel elfogadtuk a kudarcot. Az eredménytől függetlenül a gyermekek kaptak valami pluszt, amit az életben fel tudnak használni. Nem mindig a pillanatnyi siker a dicsőség, hanem, ha távlatokban gondolkodunk, és idővel bebizonyosodik, hogy nem volt hiába a mi munkánk. Minden verseny előtt ezt hangsúlyozom, és elmagyarázom, hogy mi minden feltételek mellett győztesek vagyunk, mert mindig tanulunk valamit. Nagyon büszke vagyok a diákjaimra, ebben a tanévben 8 versenyzőt készítettem fel a körzeti szakaszra, s közülük hárman, Viktóriával együtt, a jövő héten mennek Csengerre a nemzetközi mesemondó versenyre- tette hozzá a pedagógus.