Meglátogattuk a rétyi faüzemet

A gyárbemutatón szó esett a társadalmi felelősségvállalásról is. Így elhangzott, hogy a HS segítette a megyeszékhelyi és a kézdivásárhelyi kórházat, körülbelül 600 ezer euróval támogattak rétyi projekteket, segítséget nyújtottak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány felsőháromszéki otthonainak. Románia-szinten 5,7 millió euróval támogattak szociális projekteket – vázolta Dan Bănacu vezérigazgató, aki arra is kitért, hogy a HS partnere a gazdasági élet többi szereplőjének, és hosszú távon kívánnak hozzájárulni a gazdasági növekedéshez.
A környezetvédelemre is figyelnek, az Erdő a jövőnek nevű projekt keretében önkénteseikkel egymillió facsemetét ültettettek. Most tavasszal egy újabb erdősítés van beütemezve, 21 ezer facsemetét ültetnek 4,7 hektár degradált erdős területen.

Hetven százalékon üzemel
A megbeszélést követően gyárlátogatásra indultunk. A terület hatalmas, pár percbe telt, amíg a telep utolsó pontjához gépkocsival elértünk. Az idegenvezető szerepét Zsigmond Vucic projektvezető töltötte be, aki magyarázatot adott minden egyes gépezetről és munkafolyamatról.
A gyár szíve tulajdonképpen a fűrészüzem. Ez előtt egy hatalmas, látványos mechanizmust láttunk működésben, ami a rá rakott rönköket forgatja, osztályozza egy bizonyos rendszer szerint. Ezt a folyamatot a hatalmas vezérlőpult előtt ülő, az egész tevékenységet nagy ablakokon, de ugyanakkor számítógépes monitorokon is figyelő operatőrök felügyelik. Ami feltűnt egyébként a gyárlátogatás során, hogy nagyon kevés a fizikai munkát végző ember.

Ezt Zsigmond Vucic is megerősítette, egyedül a gyalurészleg az, ahol nagyobb szükség van a kétkezi munkára.
A szelektáló gépezettől a fát szalag szállítja a fűrészműhelybe, ami számunkra egyetlen bonyolult gépezetnek tűnt. A beérkező faanyagot automatika forgatja optimális vágási szögbe, mert nagyon figyelnek a hatékonyságra, céljuk, hogy ne pazarolják az értékes nyersanyagot. A gépezetek egyszerre marnak és vágnak is, az automatika végzi el a betáplált munkát attól függően, hogy deszkára, gerendára vagy egyébre van-e állítva. Hihetetlennek tűnt, de a nagy csarnokot a számítógépes operatőr mellett mindössze két ember vigyázta, nekik az a feladatuk, hogy az anyag elakadása esetén segítsenek a gépezetnek. Gyakoriak-e a munkabalesetek? – tettem fel a kérdést a projektvezetőnek, aki elmondta: halálos kimenetelű is történt az udvaron, az egyik rakodógép elgázolt egy munkást. Kisebb munkabalesetek előfordulnak, de azon vannak, hogy ezeket kiküszöböljék – mondotta az igazgató, aki szerint az üzem a kapacitásának hetven százalékán üzemel, ezzel magyarázható, hogy most 460-an dolgoznak. Teljes kapacitás mellett még mintegy kétszáz emberre lenne szükség. A vonal végén néhány emberrel találkoztunk, páran a méretre vágott deszkák szárításánál használt cókolólapokat töltötték be egy adagológépbe, mások – úgy tűnt – minőségi ellenőrzést végeztek.

Norvégiából is érkezik nyersanyag
A fűrészműhelyből a faanyag a szárítóba kerül, majd onnan a gyaludába. Ez egy hatalmas, 2,2 hektáros, négyszáz méter hosszú csarnok, itt gyalulják simára a faanyagot, illetve itt készül például a lambéria is.
Meglátogattuk a brikettüzemet, aminek évi kapacitása 186 ezer tonna. Minden automatizált, a munkások felügyelnek, egy például ottlétünk során azt a fóliatekercset cserélte ki, ami a palettára rakott zsákokat csomagoló automata-gépből kifogyott. A terem nagy része raktár, a rakodóhelyen két kamiont készáruval terheltek. Elvonultunk a hőerőmű előtt is; ez 15 MW teljesítményű, a gyár pedig körülbelül 7 MW-ot fogyaszt.

A fölösleget eladják – mondotta az igazgató, aki szerint mindent 100 százalékban feldolgoznak.
A Rétyen feldogozott faanyag jelentős része, 44 százaléka Romániában kerül értékesítésre, a legnagyobb külföldi felvevő Japán (21%), de került háromszéki faanyag az Amerikai Egyesült Államokba (10%) és más ázsiai országokba (7%) is. Nem csak romániai fát dolgoznak fel: vonaton Norvégiából is érkezik faanyag. Mint kiderült, az északi országban körülbelül a fele a fa ára az ittenihez képest, és szállítással együtt épp annyiba kerül, mintha Romániában vásárolnák.
Szó esett a fizetésekről is: a termelésben alkalmazottak a minimálbér 167%-át kapják különböző juttatások (ételjegy, magán egészségbiztosítás, termelési bónusz stb.) nélkül. A legtöbben Sepsiszentgyörgyről járnak ide dolgozni, a megyeszékhelyet létszám szerint Zágon, Csernáton, Réty, Kézdivásárhely, Kovászna, Papolc és Zabola követi.

„Nem dolgozunk fel tűzifát!”
A szakmai előadás végén Matusek Miklóssal, a HS ellátási láncért és tanúsításokért felelős csoport vezetőjével készítettünk gyorsinterjút.
– A tél elején felmerült, hogy azért olyan drága a tűzifa Háromszéken, mert a rétyi gyár előnyös árat fizet, és így inkább neki adják el a fát. Igaz ez?
– A HS egyáltalán nem vásárol keményfát, csak tűlevelű fajtákat. Amennyiben nem az merül fel, hogy nincs gyújtósunk, akkor ez nem jelenthet kérdést, ezzel nem lehet a Schweighofert vádolni.
– A Schweighofer erdőterületeket is felvásárolt Romániában. Mi a tervük ezekkel?
– A HS-nek 14 ezer hektár erdőtulajdona van Romániában. Ezek az erdők nagyon szigorúan kezeltek, kialakítottuk a szükséges védett zónákat. Bár ez egy relatíve kis terület Romániában, mégis mindent megteszünk azért, hogy a törvények betartásával kezeljük az erdőtulajdont.
– Stimulálják-e az erdőtulajdonosokat annak érdekében, hogy a kitermelt erdők helyébe újakat telepítsenek?
– Romániában nagyon szigorú a törvény. Arra biztatjuk a beszállítóinkat, hogy szerezzék meg a nemzetközileg elismert tanúsítványokat – amik után 10 lejjel többet is fizetünk köbméterenként –, melyek révén még ellenőrizhetőbbé válik a tevékenység. Ezáltal követhető, hogy a kivágott fa helyére újat ültessenek. A Holnap Erdélye programunk is ezt a célt követi, olyan helyekre ültetünk fát, ahol ez nem történne meg, vagy talajerózió veszélye merül fel, és szükség van erdő telepítésére. Egy auditprogram révén évente felülvizsgálunk bizonyos számú fakitermelő helyet. Kimegyünk az erdőbe, és megnézzük, hogy minden szabályosan történt-e. 2017-ben egy tőlünk független tanúsító szervezet, az SGS végezte el ezt az ellenőrzést.