Megállítani az iskolai bántalmazást!

Az Innovatív Oktatásért Intézet kezdeményezésére, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával készült egy felmérés különböző iskolákban arról, hogy mennyire érintettek a diákok a bullyingban, illetve mit tudnak erről a szülők és a diákok. A hétfő esti online konferencia keretében szakemberek mutatták be a felmérések eredményeit, illetve javaslatokat fogalmaztak meg a bántalmazás visszaszorítása érdekében.
Nagy Annamária, a projekt egyik koordinátora elöljáróban kifejtette: ezt a problémát csak a tanár-szülő-diák hármas oldhatja meg, mert mindenkit érint és létező jelenség, nincs iskola, ahol ne ütné fel a fejét a bullying (nincs pontos magyar megfelelője: egy cselekvéssor, belefér a zaklatás, bántalmazás, molesztálás – szerk.) valamilyen formája. A kérdőíves felmérés során arra keresték a választ, hogy miként érinti a diákokat, érintetteket és szemlélőket a bántalmazás, mit tudnak erről a szülők, illetve hogyan kezelik a tanárok a különböző helyzeteket.

Halász Dóra, aki az eredményeket értékelte, elmondta: a pedagógusok szerint leggyakoribb a verbális bántalmazás vagy lökdösődés, a verekedés vagy súlyosabb bántás ritkább, de előfordul. Ezekről a bántalmazási formákról a szülők is értesülnek, viszont az online zaklatás sokszor rejtve marad a pedagógusok és szülők előtt is, mivel elszigetelt környezetben vagy térben történik.

A több országban zajló projekt keretében a szülőket is felmérték, arra keresve a választ, hogy ismerik-e a szülők az iskolai bullying fogalmát, jelen van-e gyerekük iskolájában, mennyire követik az online zaklatás jelenségét, elégedettek-e a gyerek iskolájával, illetve milyen segítségre lenne szükség a jelenség leküzdésére. Kiderült, hogy a legtöbb iskolában történik zaklatás és bántalmazás, leggyakoribb a verbális, de előfordul fizikai vagy akár szexuális is (kéretlen szexuális tartalmú üzenetek küldözgetése, fotók kérése). Ami az online zaklatást illeti, kiderült, a szülők 94 százaléka követi, mit csinál gyereke az online térben, viszont vannak olyan platformok (TikTok, Instagram), amelyeket a szülők nem ismernek, nem regisztráltak, így nehezebb a lekövetés. Észrevételek szerint ezeken az oldalakon főleg a kirekesztés (csoportból való kizárás, új csoport létrehozása) a jellemző, illetve a pletykálkodás, kibeszélés, egymás lefotózása különböző nem nyilvános vagy vállalt helyzetben.

A diákok körében végzett felmérés szerint, a tanulók mintegy 7,5 százaléka naponta, 7 százalék pedig hetente érzékel valamilyen bántalmazást a környezetében, többnyire szóbeli bántást, de olykor lökdösődést, csúfolást is, ezek pedig nagyrészt hazafele vagy szünetben történnek, amikor nincs kontroll, nincs jelen tanár vagy szülő.

A konferencia szervezői elmondták, nagyon fontos a tudatosítás, hogy felismerjék a diákok a bullyingot, aminek négy fontos típusa van: fizikai, verbális, szociális illetve cyber. Ugyanakkor az iskolai bántalmazás fő ismérve, hogy szándékos, rosszindulatú, ismétlődő és hatalmi játszma is, ami érinti az egész osztályközösséget, nemcsak a bántót és az áldozatot. <<