Meg kell előzni a pestist

Se állatot, se húst ne vegyünk ellenőrizetlen helyről, mert az afrikai sertéspestissel lehet fertőzött, s ha az egyszer „beül” a megyébe, csak egészen drasztikus módszerekkel lehet felszámolni, ha fel lehet egyáltalán – közölte Dr. Sikó-Barabási Sándor főállatorvos a prefektúrán tartott pénteki sajtóértekezletén.
A Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője óvatosságra int minden „kedvező és olcsó” ajánlat esetén.
– Semmilyen körülmények között se állatot, se húst ne vegyünk ellenőrizetlen helyről, akármilyen kedvezőn és olcsón árulják. Sőt, főleg akkor ne vegyünk! Jó esélyünk van ugyanis arra, hogy afrikai sertéspestissel fertőzött húst vásároljunk. A húson nem látszik semmi, az ízén nem érzik semmi, de lehet, hogy kiirtjuk ezzel a fél megye állatait – mondta az állatorvos.
A szakember szerint ha lefagyasztjuk a húst, csak „használunk” a vírusnak, hisz így élettartamát meghosszabbítjuk. Az igazgató egy szatmári esetet hozott fel példának, ahol a vírus úgy terjedt el a megyében, hogy néhány kilogramm, Ukrajnában vásárolt olcsó, de fertőzött húst lemostak, a vizet az udvarra kiöntötték, s onnan túrták fel a többi állatok és terjedt el az egész vidéken. A vírus terjedését csak a teljes érintett, sőt egy néhány kilométeres biztonsági körön belül lévő állatállomány teljes kiirtásával és elhamvasztásával lehet megakadályozni. Még ez a módszer sem biztos hogy eredményes, hisz ezt ki kellene a vadállományra, dögevőkre és madarakra is terjeszteni, ami azért nagyon elbonyolítja a dolgot. Annyira, hogy Szicíliában 40 éve küzdenek az afrikai sertéspestis ellen, és még mindig van aktív gócuk – intett a főorvos.
– Mindezek ellenére, a vírus legfontosabb terjesztője az ember, mert amikor kiderül(het), hogy a disznója fertőzött, nem leadja, hanem hamar eladja, vagy levágja, és a húst adja el. Ez egy teljesen felelőtlen magatartás, annál is inkább, hogy minden elpusztított disznóért piaci áron kártérítést ad az állam – jelentette ki a főállatorvos.
A hatóságok az összes élő állat szállításának a nyomon követésével, az állatok fülszámozásának ellenőrzésével, a forgalmazott húsmennyiség eredetvizsgálatával próbálják megelőzni, hogy a vírus egyáltalán bejusson a megyébe. Az állatorvosok az esztenákat járják, hogy meggyőzzék a juhászokat, ne tartsanak disznót a havason, mert a szabadon élő állatok sokkal jobban ki vannak téve a fertőzésnek, mint azok, amelyeket az ólban tartanak. Talán ez lenne Erdély „esélye”, hogy megússzuk a járványt, hogy „más az állattartási gyakorlat, mint az ország más részein” – véli dr. Sikó-Barabási.
Sebastian Cucu prefektus megemlítette, hogy „bár nem ez a lényeg”, nem árt tudni, hogy a járványra vonatkozó előírások megszegése nem kihágásnak, hanem bűnténynek minősül. Romániában csaknem 600 afrikai sertéspestis-gócot tartanak nyilván, több mint 80 ezer disznót már elhamvasztottak. <<