Mandátumértékelés

Tegnap Fejér László Ödön szenátor a kézdivásárhelyi Jazz Bistróban tartotta mandátuma első évének kiértékelését. A politikus az utóbbi napok történéseinek tükrében úgy véli, az RMDSZ nehéz időszak elé néz.

Bartos Loránt

2017. június 23., 00:302017. június 23., 00:30

A szenátor tevékenységének ismertetésével kezdte a sajtótájékoztatót, viszont a sajtó kérdései révén a beszélgetés fonala áttevődött a Grindeanu-kormány ellen kezdeményezett és sikeresnek bizonyult bizalmatlansági indítványára, illetve annak a lehetséges következményeire, olyan égető kérdéseket érintve, mint a bálványosi és a 11-es számú országút sorsa, vagy éppen a tanárok és az egészségügyi alkalmazottak július elsejére időzített, de 2018. január elsejére elnapolt béremelésének a háttere. A szenátor arról biztosított, hogy a fejlesztési tervben szerepel a két évvel ezelőtt országúttá átminősített bálványosi út rehabilitációja, a 11-es számú országút kapcsán viszont már nem sok biztatót tudott mondani, elmondása szerint azt idén csak javítják.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az RMDSZ támogatta azt, hogy a képviselők és a szenátorok béremelésével egyidőben valósuljon meg a közszférában dolgozók fizetés-kiegészítése is, viszont az nem kapta meg a szükséges támogatást, jóllehet időszerű lett volna. Az új kormány várható kinevezéséről azt mondta, „Bukarest jelenleg egy óriási sakkjátszma színhelye”. A Liviu Dragneával folytatott tárgyalások kapcsán kifejtette: az erdélyi PSD-s és ALDE-s honatyák ellenkezése miatt hiúsult meg az a paktum, ami előrelépést jelentett volna a kisebbségek jogkörének bővítésében.

Látva az országos médiában és a parlamentben felszínre törő szélsőséges nacionalista hangokat és megmozdulásokat, Fejér úgy látja, ismét nulláról kell kezdeni felépíteni a román-magyar kapcsolatokat. Az eddigi „csend” felszínesnek bizonyult, a központi médiának sikerült olyan nacionalista hisztériát keltenie, amely egy normális demokráciában elfogadhatatlan, holott semmi olyan kérése nem volt az RMDSZ-nek, amit már eddig is ne ismert volna a parlament vagy a közvélemény.