Magyar sors

Gróf Czegei Wass Albert (1908–1998) sorsának alakulása azonos a népével, amelyből vétetett, ezért hűen tükrözi a magyarság 20. századi megpróbáltatásait, sőt előre-vetíti az utána következő korszak küzdelmeit is. A szülőföldhöz, ősi jusshoz, nemzethez, keresztény gyökerekhez és hagyományokhoz való konok ragaszkodása pedig örök példája a rendíthetetlen hazaszeretetnek, a következetes önazonosságvállalásnak és a bátor helytállásnak.

Nem véletlen tehát, hogy a náci pribékek és kommunista hóhérok egyaránt az ellenségüknek tekintették. De annak tekintik a magukat demokratáknak álcázó utódaik is, és még az emlékét is ki akarják törülni a tudatunkból. Ember és publicistaként rágalmazzák, író és költőként ócsárolják. Megbélyegeznek és üldöznek mindenkit, aki a nevét tisztelettel említi, vagy elismerően beszél a műveiről. Téren és időn átsugárzó szellemisége ugyanis útjában áll a minket elűzni akaró, illetve az európai nemzeteket bedarálni és megsemmisíteni szándékozó sötét erőknek.

Wass Albert vesszőfutása Magyarország német megszállásával (1944. március 19.) kezdődött, a vörös és román hadsereg Erdélybe való előrenyomulásával (1944. augusztus 26.), majd a kommunizmus Romániába való térnyerésével (1945. március 6.) és bevezetésével (1947. december 30.) folytatódott. Náciellenes magatartása okán előbb a hitleri Németország hírhedt politikai titkosrendőrsége, a Gestapo elől kellett bujkálnia, és nemesi származása miatt a sztálini Szovjetunió, ugyancsak félelmetes Belügyi Népbiztonsága, az NKVD elől menekülnie. Kálváriája azonban ezzel még nem ért véget, ugyanis koholt vádak alapján a tehetősek vagyonára áhítozó Románia népbírósága távollétében halálra ítélte (1946. március 13.). Végül Ceauşescu kommunista román diktátor politikai titkosrendőrsége, a Securitate bérgyilkosai követtek el több alkalommal is merényletet ellene a neki új otthont nyújtó Amerikai Egyesült Államokban.

Az őt ért igazságtalanságok sorozata jobblétre szenderülése után sem szakadt meg, hiszen a román hatóságok háborús bűnösként tartják nyilván, és egy jogállamhoz méltatlan módon megvisszautasítják az ártatlanságát igazolni hivatott per újrafelvételi kérelmét. Éppen ezért, addig nem nyugodhatunk meg, amíg ez meg nem történik.