Magyar koronázási jelvények

A népes közönséget házigazdai minőségben köszöntő Erdei Anita igazgatóhelyettes a tárlatokat „ráhangolódásról, elcsendesedésről, szellemi értékőrzésről szóló” eseményekként határozta meg.

A kiállítást megnyitó Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke ünnepi beszédét a keresztény magyar államiság eszmeiségét megalapozó és jogi keretét biztosító Szent Korona tan ismertetésére építette. Rámutatott, hogy ennek első és legfontosabb tétele szerint a koronánk élő és szent személynek tekintendő. Ez az isteni eredetű szentség és az ebből következő hatalom kizárólag a Szent Korona sajátja, semmilyen más tárgyra, élő személyre vagy közösségre, még a nemzetre sem ruházható át.

A Szent Korona az országot jelenti területként, közigazgatási intézményrendszerként, egyházi, szakrális hierarchiaként, de ugyanakkor a király személyét, uralkodói tulajdonságait, adottságait és mindezek legitim átörökítési képességét is. Éppen ezért a magyar királyt jogérvényesen csak a Szent Koronával lehet megkoronázni, mely során esküt tesz az alkotmány biztosítására. Ha az uralkodó vét a Szent Korona ellen, a nemzet élhet ellenállási jogával és megfoszthatja minden hatalmától, amelyet a Szent Koronával és a nemzettel együtt gyakorolhat.

Az 1848-49-es szabadságharcig és forradalomig a nemességet tekintették a Szent Korona tagjának, azóta viszont minden magyar természetes és jogi személy annak tekinthető. A Szent Korona tagság közjogi fogalma az ország lakosok tekintetében mellérendelést jelent. A Szent Korona minden tagja „egy és ugyanazon szabadság” elvén ugyanazon kötelességekkel és jogokkal rendelkezik. A mellérendelő kapcsolat volt érvényes a Szent Korona országaira is, amelyek Magyarország testvér államaiként tartoztak a Szent Korona fennhatósága alá. A Szent Korona, mint jogi személy, magába foglalja az egész országot, amelyet bármilyen történelmi vész darabol is szét, az a Szent Korona személyében mindig egységes marad.

„A magyar Szent Korona tagjának érzem magam. Isten éltesse és Isten áldja Székelyföldet” – zárta mondandóját az elöljáró.

Ennek a kiállításnak a mottója Hamvas Béla megállapítása lehetne, mely szerint hagyomány nélkül nincsen vallás és nincsen művészet, hiszen a Szent Korona mindkettőt ötvözi magában – jelentette ki Vargha Mihály, a SZNM igazgatója. 

Az eseményen jelenlévő Szelényi Károlytól megtudhattuk, az 1960-as évek közepe óta kötődik Erdélyhez a munkásságán keresztül is. A Székely Nemzeti Múzeummal Kispál Attila, valamint felesége, Ágnes révén került évekkel ezelőtt kapcsolatba és megtiszteltetésként értékeli, hogy a most megnyíló kiállítás anyagát dr. Jánó Mihály közbenjárásának köszönhetően az intézménynek adományozhatta.     

Fotó: Solymosi-Incze Enikő