Lesz-e székely csikók vágtája?

Zubreczky Antal

2017. július 11., 00:092017. július 11., 00:09

Mint fékezetlen, üde erőtől robbanó csikók hajnali hancúrozása a járomhoz szokott, földre szegzett szemű barmok álmos karámja mellett, a harmat borította fűszál is készségesen hajtja hátát dobbantónak az acélos paták alá, nehogy duzzogásával megrontsa az új nemzedék örömtáncát, olyan volt az U21-es Eb-döntő. A spanyol barokk labirintuskészítő mester és a kegyetlenül pontos és hatékony német geométer találkozása a zöld gyepen az utóbbi győzelmét hozta az előrejelzések ellenére és sokak indokolt fájdalmára, sokadszorra bizonyítva, hogy a túlzott kicifrázás megbizsergeti ugyan a szurkolók szívét, de hosszú távon ártalmas az eredményre.

Ne csodálkozzunk. A nemzeti bajnokságokon és európai kupákon kipasszírozott nagyok erőltetett szünidős szerepeltetése töltelék-kupákon csalódást okozhat, míg a fiatalok számára az ifi-bajnokság egész karrierjüket meghatározható lehetőség. A nagy klubok héjaként csapnak le arra, aki egy csellel, egy bombagóllal, egy önfeláldozó mentéssel mutatja, érdemes reményt és temérdek eurót fektetni tehetségébe, idővel tízszeresen megtéríti.

Ezzel kapcsolnám össze Diószegi László nyilatkozatát, miszerint öt éven belül Európa-ligás meccsről van látomása Sepsiszentgyörgyön. Csak a rozskenyerén és tönkölykockáján keresztül ismerem Diószegi urat, de szeretem az ilyen adys, nagy, szent álmodozókat. És ha annyi becsődölő pékmester közül eljutott a nemzet kenyerének főfelszolgálói minőségéig, miért ne hinném vágya beteljesülését? Csakhogy nagyobb örömmel látnám egy fiatal csapat felnevelését, mint annakidején Lucescu tette Hunyadon, aztán Dan Petrescu a porlepte Urziceniben vagy most Hagi, aki ismeretlen kölykökből állított össze milliomos-Steauát verő és végül bajnokságot nyerő gárdát, mint egy, a gyors siker csábításával nagy pénzen idecsalogatott gyökértelen zsoldoscsapatot, melynek tagjai a még nagyobb pénz illatára elillannak nyomtalanul. Álmodjunk egy nagyot, hogy az itt felkészített székely kisrácok úgy fognak egy napon nyargalni milliók csodálatára, mint a minap Saúl, Arnold, Deulofeu vagy Gnabry.

És akkor nem csak Hajrá, Sepsit!, hanem Hajrá, mieink!-et kiálthassunk!