2017. március 08., 00:172017. március 08., 00:17
Mielőtt a tulajdonképpeni história eseményeinek elemzésére rátérne, a tavaly megjelent háromkötetes Székelyföld története a természeti környezet mellett a terület közigazgatási változásait is számba veszi a 12. századi, azaz az 1100-as évekbeli betelepedéstől kezdve napjainkig.
Eme ismertetésből ragadok itt ki pár adatot és tényt, a vázlatosságért eleve elnézést kérve. A legrégibb számbavétel az 1332–37 között történt a plébániák összeírása során, az akkori össznépességet ma 23–34 ezerre becsülik, erről földinknek, Bálinth Gyulának is jelent meg mérvadó dolgozata a Korunkban. A székelység a korabeli Magyarország kiváltságos területeihez hasonlóan székekbe szervezetten élt. A jóval részletesebb és átfogóbb 1567. évi összeírás alapján az akkori lakosságot már 120 ezer főre lehet becsülni, e népesség kb. 440 településen élt.
A hagyományos széki rendszer az osztrák Habsburg-uralom idején módosították, itt most nem részletezzük, de Elekes Tibor fejezetíró értékelése szerint kivehető a módosításokból többek közott a protestáns és katolikus csoportok szembeállításának szándéka is. II. József császár halálával azonban visszaállt a hagyományos térszerveződés, azt követően a 11 erdélyi vármegye mellett öt székely szék létezett (Udvarhely, Aranyos, Maros, Háromszék, a Gyergyót és a Kászonokat is magába foglaló Csík), továbbá kilenc szász szék és két szász ún. vidék. Erdélynek akkor különben 9 szabad királyi városa volt, 67 mezővárosa és 2566 falva és tanyája. Ezekből szülőföldünkön egyedül Marosvásárhely számított szabad királyi városnak, mezőváros már több volt.
Újabb átszervezésre a 48-as forradalom leverése után került sor, a katonai körzetekre bontott területi beosztás nyilván az önkényuralmat szolgálta, ezt a kiegyezés utáni betagozódás követte, mikor is a dualista birodalomban a magyar hatóság felszámolta a széki rendszert és az autonómiákat, és vármegyékbe szervezte a székelységet. Az 1850-es népszámlás 350 ezer főt írt össze a Székelyföldön.
Kilencszáz éves története során a Székelyföld először veszítette el határ menti helyét és szerepét a trianoni békekötés nyomán, és került Romániához, ami gazdasági periféria jellegén nem változtatott. (folyt. köv.)
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!