Lelakatolt iskolakapuk

Ne üljön a gyerek a számítógép előtt, hanem menjen ki, rúgja a bőrt, mi is azt tettük – halljuk viszonylag gyakran a szülők részéről, a „bezzeg a mi időnkben” felvezetéssel. Most már csak az a kérdés, hová menjen a gyerek játszani?

Vidéken ez talán nem tevődik fel ennyire élesen, hiszen a házak udvarán, utcákon is lehet „rúgni a bőrt”. Sok helyen a falusi focipályára bemenni sem kell különösebb engedély, a helyi hatóságok a legtöbb helyen „elnézik”, hogy a gyerekek birtokba veszik a füves pályát. A tömbházlakások betonrengetegébe szorult városi gyerekeknél, ahol esetleg nincs vidéki nagymama, ott nem ilyen egyszerű a helyzet.

Kézenfekvő lenne, hogy az iskolák udvarait vegyék igénybe, de ez egyáltalán nem biztos, hogy rendelkezésre áll. Sok helyen szó szerint lakat alatt áll az egyébként vakációban semmire nem használt, viszonylag nagy terület.

Kiss Imre főtanfelügyelő azt ajánlja az iskolaigazgatóknak, hagyják, hogy a szünidő alatt a tanulók használják az iskolai sportpályákat, mert szerinte ezek biztonságosabb helyek, mint más közterek.
– Hagyni kell a gyerekeket, hogy szabadidejükben sportoljanak. Én nem kötelezhetek senkit, főleg, hogy tulajdonképpen a polgármesteri hivatalok tulajdonáról beszélünk, és általános recepteket sem adhatok, hiszen az igazgatók jobban tudják, hogy miként kell saját iskoláikban eljárni, de támogatom, hogy ezeket a pályákat használni lehessen – jelentette ki a főtanfelügyelő.
Emlékeztetett: míg a Kós Károly Iskolaközpont igazgatója volt, állandóan nyitva tartotta a sportbázist, és nem voltak különösebb gondok, legfentebb olyan jellegűek, hogy a gyerekek szemetet hagytak maguk után.

Gondok ugyanis lehetnek, és ezt a főtanfelügyelő is megerősíti, hiszen mindenért, ami az iskolakapun belül történik, elvben az igazgató személyesen felelős. Egy neve elhallgatását kérő sepsiszentgyörgyi intézményvezető elmondta: a szülők „kellőképpen elhülyültek”, és képesek a gyerek bármilyen sérüléséért beperelni az iskolát, az igazgatót, úgy hogy „nyugisabb”, ha nem játszanak a gyerekek az udvaron, mert „abból nem származik baj”. (Nem tartozik közvetlen ide, de jellemző: egyik iskola igazgatója év közben azzal utasított el egy vállalkozó által felajánlott biciklitartót, hogy nincs, aki felügyelje, és csak panaszok áradatát hozná magára a szülők részéről, akik – ha bármi eltűnik, megsérül – az iskolán „verik el a port”.)

Kézdivásárhelyen, a Nagy Mózes Elméleti Líceumban érdeklődtünk, és kiderült: tárt kapukkal várják a sportolni vágyó fiatalokat. Kérdésünkre Beján András iskolaigazgató elmondta: a tanintézmény kapuja mindig nyitva áll a pályára kívánkozó fiatalok előtt, ugyanis éjjel-nappal portásszolgálat van. Az igazgató hozzátette: a fiatalok rendszeresen bejárnak játszani, de nincsenek annyian, hogy tolongás legyen. Annak kapcsán, ha valami baj történne a pályán a gyerekkel, az igazgató megjegyezte: „nem hiszi”, hogy ezért az iskola vezetősége lenne a hibás, és reméli, hogy ilyen nem is történik.