Legendák és a valóság között

A hétvégén ismét „telt ház” volt a miklósvári Kálnoky-kastélyban, ahol folytatódtak az első alkalommal megszervezett Reneszánsz kastélynapok rendezvényei. Szombaton délben a kastélyudvaron számos – közelebbről vagy távolabbról érkezett – látogató megfordult idős személyektől kezdve az egészen kisgyermeke­kig, akik mindnyájan találtak maguknak egy-egy érdekes programot, általuk az itt töltött idejüket nemcsak kellemessé, de hasznossá is téve.

Nemcsak magyar, de román vendégek is jelen voltak, akik értékelték a hangulatosan berendezett udvar szépségét, sokan különösen a kastélytó egyedi látványától voltak elragadtatva. Megvalósulni látszik tehát az, amit a felújított kastély átadásakor hangoztattak: a kastély által Erdővidék bekerülhet a nagy, országos turisztikai körforgásba, innen már csak az hiányzik, hogy valaki Miklósvárról továbbcsalogassa a vendégeket, például Barótra, ahol azok megnézhetnék a világhírű masztodon csontjait…és annak is hírét vinnék távolabbi vidékekre.
A kastélynál a legkisebb gyermekeknek szombaton a Székelyföldi Legendárium csapata által készített rajzfilmekből vetítettek, így azok számos, a székely nép múltjához kötődő történettel ismerkedhettek, ha pedig kimentek az udvarra, óriás, dobókockás társasjáték segítségével ugyancsak azt tanulhatták meg – felnőtt játékvezető irányítása és magyarázatai mellett –, hogy egy kis székely furfanggal, miként lehetett túljárni az ezelőtti időkben a tatárok vagy más betolakodók eszén.
Ezen túlmenően a székelyudvarhelyi Arany Griff Rend középkori székely hadviseletbe öltözött tagjai csatajeleneteket mutattak be a kastély udvarán, a nézők megismerkedhettek a három-négyszáz évvel ezelőtt használt fegyverekkel, kardokkal, lándzsákkal, megtudták mire való volt a pajzs és azt is, milyen zászló alatt vonultak a harcba Mátyás király idejében a magyarok.
A kastély nagytermében a komolyabb témák iránt érdeklődő felnőttek előadásokat hallgathattak meg, melyek így vagy úgy, kapcsolódtak a reneszánsz korhoz. Dr. Madaras Péter Reneszánsz kutyaugatás című előadásában például azt taglalta, hogy az ember leghűségesebb barátjának, a kutyának milyen szerep jutott a reneszánsz korban. Dr. Madaras Sándor pedig arról tartott érdekes előadást, hogy mit és hogyan étkeztek eleink a reneszánsz korban. Mint hangoztatta, a reneszánsz kor az étkezést is forradalmasította, de ez a korszak hozta el az evő- és főzőeszközök addig nem látott fejlődését is. Megtudhattuk előadásából, hogy annak idején Erdélyben mindennapos vadászzsákmány volt például a ma már csak a magas hegyvidéken élő zerge, így zergehús is jutott bőven akkor az asztalokra, de ugyanakkor a ma már ritkának számító hiúzt is előszeretettel vadászták eleink. A hiúzhúst különösen szerette Bethlen Gábor fejedelem is, mi több parancsba volt adva, hogy minden elejtett hiúzból neki is vigyenek kóstolót a vadászok. Apafi Mihály fejedelemről pedig azt mondta az előadó, hogy bár felesége Bornemisza Anna volt, Apafi mint legendás borivó maradt fenn a történelemben, éspedig olyannyira szerette ezt az Erdélyben már rég ismert italt, hogy ebéd után nem volt senki köteles parancsait teljesíteni, mert mindenki tudta, hogy olyankor inkább csak a bor beszélt belőle.
Mindezek mellett további előadások is voltak, és a minden korosztálynak szóló programok vasárnap is folytatódtak.