Látványosak a székelyföldi fizetésemelkedések?

A látványos fizetésemelkedés oka, hogy a két székely megyében nagyon alacsony szintről indult a növekedés, hiszen Kovászna és Hargita megyék sokáig az országos bérlista végén kullogtak, állapította meg az elemzés kapcsán Bálinth Csaba. Az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője szerint örvendetes, hogy Székelyföldön is lendületet vett a fizetésemelkedés, ám közgazdasági megközelítésből árnyaltabb a kép, hiszen a cégek termelékenysége nem tud lépést tartani a több mint húsz százalékos fizetésnövekedéssel.

Bálint Csaba szerint a különböző iparágak más-más hozzáadott értéket állítanak elő, így vannak ágazatok, amelyek a magasabb fizetéseket ki tudják termelni, másoknak komoly gondot okoz, hogy alkalmazottjaiknak megadják a megemelkedett béreket. Hosszú távon az lenne a megoldás, hogy olyan vállalatokat vonzzanak Székelyföldre, amelyek magas hozzáadott értéket valósítanak meg, így meg tudják adni a magas fizetéseket. A szakember ugyanakkor kihívásnak tartja, hogy a magas technológiával dolgozó cégek számára miként lehet biztosítani a képzett munkaerőt.

Mi indította el?

A látványos Kovászna és Hargita megyei béremelkedéseket a törvény által szabályozott minimálbér-emelések indították be, állapította meg Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ez beindított egy „spirál-effektust”, miszerint a minimálbérnél többet kereső szakembereknek is meg kellett emelni a fizetését, hiszen egy szakképzett munkás nem kereshet annyit, mint egy minimálbért kapó szakképzetlen.

Édler is egyetértett abban, hogy Székelyföldön azért látványos az egy év alatti több mint 20 százalékos emelkedés, mert a térségben nagyon alacsonyak voltak a fizetések. Ám a Kovászna és Hargita megyei 2319 lejes a nettó átlagkereset még mindig alacsonyabb, mint a dél-erdélyi megyékben elért 2771 lejes nettó átlagbér, bár azokban az éves növekedés 10,5 százalékos volt.

Édler András szerint ekkora fizetésemelést nehezen tudnak kigazdálkodni a cégek. Példaként említette, ha egy vállalatnak ezer alkalmazottja és évi egymillió eurós nyeresége van, amit teljes egészében fizetések emelésére fordít, akkor az alkalmazottaknak havonta 270 lejjel tud többet adni a kezükbe, de nem marad semmije fejlesztésekre, ami rontja a versenyképességét, és hosszú távon a kárára van.

Országos átlag alatt

Az Erdélystat elemzése is rámutat, Kovászna és Hargita megyékben az országos átlagot meghaladó ütemben nőttek a fizetések, de még mindig elmaradnak az országos és a közép-erdélyi átlagtól. Igaz, a 3882 lejes bukaresti fizetés „nyomja fölfelé” az országos átlagot. Tény: az elmúlt három évben a két székely megye zárkózott fel leginkább az erdélyi átlaghoz, ami decemberben még mindig magasabb volt 382 lejjel. Ugyanakkor Székelyföldön az erdélyi átlagnál magasabbak a bérek a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban. Szakemberek ugyanakkor megállapítják, a minimálbér-emelés mellett az egyre égetőbb munkaerőhiány is hozzájárult az átlagbérek emelkedéséhez, mivel azt csak fizetésemeléssel lehet ellensúlyozni.