Kvantum-korrupció

Sokak számára ismert a Schrödinger macskája nevű gondolatkísérlet, amivel a fizikus szemléltetni kívánta a kvantumelmélet furcsa világát, miszerint a valóság eme mikro-fokozatában az elemek meglehetősen furcsán viselkednek, például egyazon pillanatban egyszerre akár több állapotban, hullám vagy részecske tulajdonságokkal is létezhetnek, jól összezavarva a kísérleteket végző szürkeállományt. Ez a bizonytalan helyzet csak a kísérletek hatására szűnik meg, mikor is a megfigyelő módszereihez igazodva, a megfigyelt mikrovilág felveszi a lehetséges állapotok egyikét.

A Schrödinger-paradoxon, ami a kvantumvilág abszurd törvényszerűségeit vetíti ki a fizikai valóságba, röviden úgy szól, hogy egy macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotát. Tegyük a gyanútlan cicát egy olyan dobozba, amibe egy potenciális gyilkos szerkezetet helyezünk: egy Geiger–Müller-számlálót, egy üvegcsébe zárt mérget, egy kalapácsot, valamint egy dózis radioaktív anyagot. A számláló a radioaktív anyag bomlását észlelve beindíthatja a kalapácsot, ami összetöri az üveget, a kiszabaduló méreg pedig elpusztíthatja a macskát. De csak ha beindul a radioaktív bomlás! A bökkenő ugyanis ott van, hogy egy óra alatt, míg a macskát a dobozban tartjuk, az atom ugyanakkora valószínűséggel bomlik le, mint ahogyan nem.

Hogy eldöntsük a kérdést, hogy él-e a macska, vagy pedig elpusztult, ki kell nyitnunk a dobozt. Addig viszont nem tudjuk eldönteni, hogy az milyen – élő vagy holt állapotban létezik-e –, vagyis a logika nyelvén a megfigyelő számára egy fertályóráig a macska egyszerre élő és halott is.

Hasonló jelenség figyelhető meg a román korrupcióellenes harc és a politikai elitek elemi kölcsönhatásában is. A román igazságszolgáltatás figyelmébe került választottak egyfajta kvantumállapotba kerülnek, ahol nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy politikai értelemben élők-e, vagy már holtak? És akárcsak a macska esetében, tulajdonságuk leginkább a dobozt működtető megfigyelőtől, az empirikus kísérletet végző ügyészektől függ. A kérdés így most az, hogy a liberális ALDE elnöke, Tãriceanu élve kerül-e elő a DNA-dobozból a jövő évi elnökválasztásokra?

Pozsony János Csaba