Kriptopénz: megoldás nem létező problémára

Az elmúlt években gyorsan szerzett népszerűséget a legfőbb kriptovaluta, a Bitcoin. Bár kevesen ismerik a mögötte álló technológiai hátteret, egyre többen tekintenek rá nagy hozamot biztosító befektetési eszközként. Idén februárban az árfolyama elérte az 50 ezer dolláros lélektani határt, azaz egyetlen év alatt közel 400 százalékkal erősödött az amerikai dollárral szemben, ugyanakkor már nemcsak online, hanem bankautomatán keresztül készpénzzel vagy bankkártyával is lehet Bitcoint vásárolni.

Még messze áll attól, hogy fizetőeszközzé váljon

A Bitcoin és általában a kriptovaluták értéke rendkívül illékony. A mostani nagy értéknövekedés ellenére a befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy értékük nagymértékben fluktuál, így gazdasági szakértők azt tanácsolják, ne fektessenek be többet, mint amennyinek az elveszítése még megengedhető. Ne költsék minden megtakarított pénzüket kriptovalutára a nagyszerű megtérülést remélve, hiszen nem éri meg kockáztatni az összes pénz elveszítését jelentős árzuhanás esetén.

Nagy Bálint Zsolt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának oktatója rámutatott: régi törvény, hogy a nagyobb hozam nagyobb kockázattal jár. Hozzátette: valóban emelkedő ágon vannak a kriptovaluták, ám megítélésük továbbra is ellentmondásos. A befektetők digitális aranyként, az infláció elleni menedékként tekintenek rá, ellenzői szerint nincs semmilyen belső értéke, nem kézzelfogható, és mindössze annyit ér, amennyit  éppen a piac gondol róla, illetve legnagyobb hátránya az árfolyam változékonysága, ami a tervezhetőség kárára megy.

Nagy Bálint Zsolt véli, a kriptovaluták egyelőre nem töltik be a pénz funkcióját: esetenként lehet ugyan kriptovalutával fizetni, de ez csepp a tengerben ahhoz képest, milyen értékű tranzakciók zajlanak a világban, tehát a Bitcoin még messze áll attól, hogy fizetőeszközzé váljon. A hagyományos pénzek mögött a legfontosabb tényező a bizalom, hiszen létezik egy központi intézmény, a jegybank, amely szabályozza a pénztömeget, az értékét, és vigyáz, hogy ne szálljon el az infláció, illetve a válság esetén veszélyt jelentő deflációtól is megvédi. A hagyományos pénzeket a kamatláb által lehet szabályozni lehet.

Ezzel szemben a Bitcoin esetében a mennyiséget nem lehet szabályozni, hiszen véges a „kibányászható” kriptovaluta tömeg. Támogatói a hiányosságokból igyekeznek előnyt kovácsolni, arra hivatkozva, hogy ha nincs mögötte egy központi bank, nem lehet politikai célzattal manipulálni az árfolyamát, illetve előnye, hogy a tranzakciók visszavonhatatlanok, így biztonságosabbak, mint a klasszikus pénzátutalások. „Mérleget vonva, egyelőre nem körvonalazódik annak a lehetősége, hogy a hagyományos pénzeket helyettesíteni tudnák a kriptovaluták” – véli a szakember.

Szerinte a „FoMo” (Fear of Missing Out) vagyis a „kimaradástól való félelem” jelensége fűti a kriptovaluta buborékot, viszont gyakran inkább megéri kimaradni. A szakember akkor javasolja a kriptovaluta-befektetést, ha az illető el tudja viselni megtakarításai egy részének elvesztését, így tanulópénznek, a befektetésekkel való ismerkedésnek jó lehet. Közgazdászok azt szokták mondani: a kriptovaluta fantasztikus megoldás egy nem létező problémára.

A legtöbb országban maga a Bitcoin legális, sok helyen nincsenek világos kriptovaluta-használati törvények, ám általánosságban elmondható, hogy nem szabad a kriptovalutákat illegális termékek vagy szolgáltatások vételére vagy eladására használni. Ugyanakkor számos online átverés is létezik: a csalók vagy a kriptovaluta-pénztárca privát kulcsát próbálják ellopni, vagy meghirdetnek egy terméket hatalmas akcióval, csak Bitcoin-t fogadnak el fizetségként, és az „eladó” nagyon gyenge minőségű árut szállít, vagy nem küld semmit, és mivel a Bitcoin-fizetések visszafordíthatatlanok, nincs lehetőség a visszalépésre.