Kinek jó megoldás?

A munkaügyi minisztérium tervei szerint a minimálbért december 1-től vagy január 1-től a jelenlegi bruttó 1900 lejről 2080 lejre emelnék, így a kézbe kapott összeg 100 lejjel, mintegy 1262 lejre emelkedik. Ugyanakkor bevezetnék a differenciált minimálbért is, amely szerint az egyetemi diplomával rendelkezőknek, illetve egy szakmában 15 éves régiséggel rendelkezőknek 2350 lej lenne a bruttó minimálbérük, vagyis a jelenleginél 150 lejjel kapnának többet kézbe. Statisztikák szerint Romániában a 4,9 millió alkalmazott mintegy egyharmada, azaz 1,5 millió személy minimálbérért dolgozik. Bár a szakszervezetek keveslik ezt a béremelést, az összes érintett vállalkozónak éves szinten 2,7 milliárd lejes többletkiadást jelent.

Az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség háromszéki elnöke, Bong Vilmos szerint szükséges a minimálbér-emelés, hiszen a fiatalok nagy számban vándorolnak külföldre, mert itthon nem tudnak megélni. Hozzátette: a szakszervezetek évek óta küzdenek a minimálbér-emelésért, hogy a kormány lépjen már végre, és fékezze meg a munkaerő-elvándorlást. Az érdekvédelmi megérti, hogy a béremelés egyes vállalkozásokat nehéz helyzetbe hozhat, de szerinte „erről szól a kapitalizmus”. Azt mondja, a minimálbér-emeléssel párhuzamosan vissza kellene vezetni az országos szintű kollektív munkaszerződést is, amely valós helyzeteket tisztázott.

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetője, Édler András úgy véli, a béreket a piacnak kellene szabályoznia. Szerinte a minimálbér-növelés nem állítja le a munkaerő-elvándorlást, hiszen ha egy vállalkozónak szüksége van szakemberre, akkor annak megadja azt a fizetést, amit a piac diktál, és amennyit megengedhet magának. Gond viszont az, hogy mivel a hazai vállalkozók nem elég versenyképesek, nem tudnak akkora béreket adni, mint a külföldiek. Úgy látja, az államnak abban kellene segítenie a vállalkozásokat, hogy növeljék versenyképességüket, például infrastruktúra-fejlesztéssel, utak, autópályák építésével, közberuházásokkal és a bürokrácia csökkentésével járulhatna hozzá. Jelenleg viszont a kormány a közalkalmazottak fizetésére és nyugdíjakra költi a közberuházásokra fordítható összegeket. A gazdasági szakember kifejtette: senkinek ne legyenek illúziói, hogy a kormány a fizetések növelését tartja szem előtt, valójában saját bevételeit szeretné növelni, hiszen a minimálbér-emeléssel több adó folyik be az államkasszába, és ezzel csökken a költségvetés hiánya.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke, Gyerkó László is azt mondja, a munkaerő-elvándorlás összetettebb kérdés, amit csupán minimálbér-emeléssel nem lehet megoldani. Hangsúlyozta: egyértelmű, hogy alacsonyak a bérek, ám a fizetésemelés mellett például vonzó munkakörülmények, valamint a szakmai fejlődés lehetőségének biztosítása is szükséges ahhoz, hogy itthon tartsuk a fiatalokat.