Kinek a malmára az özönvíz?

Czegő Zoltán

2018. március 07., 00:232018. március 07., 00:23

Emlékezem arra az időre, s nem is olyan távolira, melyben Svédország életszínvonala maga volt a csoda, az elérhetetlen életvitel a vén Európában. Hogy csinálják? – kérdeztük magunk között csendben. Akkor nálunk „az emberiség történetének leghaladóbb – kommunista – társadalmát” kellett építeni éhbérért, tanulni az egyetemeken a marxista politikai gazdaságot. Na persze, tanultunk, s ma is tanulunk mások hasznán és kárán.

Néhány évecske óta szánalommal tekintek a svéd királyságra. Onnan hogyan tekintenek ránk? Ugyanígy! Ugyanis Svédországot ellepte a közel-keleti, az ázsiai, afrikai menekültáradat. A svéd állampolgár immár másodrendűvé vált – mit is beszélek! Állampolgárságot nyernek mind a beözönlők, dédelgetett és megkülönböztetett svéd állampolgárokká váltak, aztán másodrenden jöhet a fehér svéd, aki eltartja az elsőbbségűeket.

Tanulnunk kell mások kárán is, a félelem mellett. Meg kell tanulnunk, mi a „gendersemlegesség”. Úgy is mondhatjuk, „a harmadik nem”. Nem leány, nem fiú, hanem egy harmadik, azaz a két születési nem mellett egy összevont, vegyített, a harmadik.

A svéd parlament nem az egyetlen Nyugaton, amelyik keresi már iskolás szinten ennek a megértetését. Hogy mit szól ehhez az egyén, az alany s maga a Teremtő, elképzelni is rettenetes. Mindössze két éve, hogy illő rémülettel mondtam barátomnak: Svédország elveszett! És fejünk fölött az egyik meghatározó tényező ma is a Soros-elképzelés. És naponta kérdezzük egymástól: kinek mi haszna Európa elveszejtéséből, a mi pusztulásunkból, a fekete népség betelepítéséből? Mert Soros György nem most, 90. életéve felé közeledve áldozza dollármilliárdjait erre. Ki kinek a malmára hajtja az új özönvizet? És lesz-e Noé, és lesz-e elég bárka? Mert a migránsok hajókkal jönnek, aztán csónakokkal, okos telefonokkal és ösztöndíjjal.

Tanulnunk kell, meg kell tanulnunk, ha irtózva is, mi a nemi, a gendersemlegességi jog. Nem riogatom, nem is hitegetem az olvasót. Az fáj, hogy nekünk, Lenin és Sztálin egyik áldozati népének, nekünk kell fájdalommal siratnunk pl. Svédországot, ahol már uralkodik mindenekfölött a sötét áradat. Ez fáj, s ha az igazság fáj, akkor ökölbe szorul a kéz.