Kicsi város, kicsi sztár

Rebeka egy éve dolgozik újságíróként egy kisvárosi napilapnál. Titkolt vágya mindig is az volt, hogy nagyvárosi, sztárújságíró legyen. Olyan influencer típus, aki, ha felemás zokniban megy tévéműsorok sajtótájékoztatójára, akkor a következőn már a többi újságíró is felemás zokniban érkezik. Álmai állandó része volt, hogy nagy márkanevek kérik fel, hadd reklámozzanak arcával éjjeli hidratálókrémeket, mosolyával foszforsavmentes fogkrémeket.

No, de Rebekának arca sem annyira szép, fogai sem állnak tökéletes sorban. A nagyvárost is ott hagyta piciny otthonáért. És igazából a jó ízes tájszólásáról sem akart lemondani, nem tudta volna elképzelni, hogy valaha leírja azt a szót, hogy padlizsánkrém, amikor az vinete, és kész.

Így lett és maradt Rebeka kisvárosi újságíró. Beérte annyival, hogy munkatársnője mindennap elmondja neki, hogy ő igenis egy helyi csillag. Azért mégis, nemrég történt vele hasonló, mint a piros szőnyegen vonuló hírességekkel. Hasonló, csak kicsit kisebb, provinciálisabb, olyan magyar narancs típusú.

Kezdjük az elején, Rebi a karantén idején igencsak hozzászokott a melegítőnadrágokhoz, kényelmes pólókhoz, pulcsikhoz. Sehogy sem tudott hónapokkal később sem visszaállni a csinosabb vonalra, hiába volt már vége az online eseményeknek, Facebook-interjúknak. Így, amikor már késésben volt egy kiállításmegnyitóról, akkor jutott eszébe, hogy a sportcipő, farmerrövidnadrág, haspóló nem a legodaillőbb öltözet.

Mit csinálna ilyenkor egy sztárújságíró? Telefonálna az öltöztetőjének, hívja már fel a Gucci-shoppot, adjanak kölcsön egy rucit az eseményre, ingyen reklám nekik, előnyös öltözet neki. És mit csinál ilyenkor egy helyi kiscsillag? Öt perccel kezdés előtt bemegy a helyi kisturkálóba, kiválasztja a kevésbé csúnya ruhát, az autóban átöltözik, aztán jegyzetel, megsül a napon stb., de az már részletkérdés.

Hiába mondta a turisbácsi márkaboltosokat megszégyenítő lazasággal, hogy az esemény után tessék nyugodtan visszahozni, csak maradjon rajta a címke, Rebeka azért ennyire mégsem érezte magát híresnek. De azért kicsit igen, olyan kisvárosiasan, leredukált változatban. Megtörtént események alapján, bár a név és a lány álmai bőven a képzelgés részei.