Ki kit kér számon?

2018. május 25., 00:282018. május 25., 00:28

Istentelenül ledorongolta Cristian Tudor Popescu Simona Halepet a római WTA tenisztornán nyújtott szereplése miatt. A román sajtó mindenhez is értő megmondó-embere szerint hozzáállásával szégyent hozott az országra, mert nem küzdött, mert nem halt meg a pályán, mert megelégedett azzal, hogy megmarad világelsőnek, „kedvetlenül téblábolt”, és ellenállás nélkül asszisztált az ukrán Elina Szvitolina döntőbeli győzelméhez.
Álljon már meg a verekedés! Ki kit kér itt számon? Mivel járult hozzá Románia ahhoz, hogy Simona Halep a semmiből világelsővé küzdötte fel magát? Mit tesz ez az ország a teniszért, a sportért, a gyerekek egészségéért? Jobb helyeken, ahol nem csak kidobnak az ablakon egy labdát, hogy, na, rúgjátok, lehet, hogy néhány alapvető sportág szabályait esetleg megtanítják testnevelésórán, de a tenisz egészen biztosan nem szerepel ezek között.
Az amolyan „úri sport”: anyuka vásárolhat ütőt, apuka elviheti a város túlsó felében lévő teniszpályára (mert vidéken nem is hallottak ilyenről), ahol fizetheti a pályadíjat, az edzőt, az öltözőt, s ha nem csak a fallal akar később pattogtatni, akkor lehet a gyereket saját zsebre hordozni nemzetközi versenyekre, mert hazaiak gyakorlatilag nincsenek. Ha a gyerek fejlődőképes, akkor lehet méregdrága városokba, méregdrága tornákra eljárni, s ha bírja a szülők zsebe, és van elég kitartás, akkor kezdenek jönni az amúgy igen jelentős pénzdíjak.
Simona Halep mindezeket saját és családja erejéből végigcsinálta. A román hatóságoknak akkor kezdett „érdekes” lenni, amikor világelső lett, és menő lett vele miniszterelnökként fotózkodni. Amíg így áll a helyzet, addig megköszönhetik neki, hogy egyáltalán időt szakít arra, hogy a Fed-kupában a román csapatban játsszon, hogy sok társához hasonlóan még nem költözött Monte Carlóba, hogy még mindig konstancainak vallja magát, és több mint 20 millió eurós összeteniszezett vagyonából nem Miamiban, hanem Mamaián épít szállodát. Ha majd ráeszmélnek, hogy a sport a legjobb befektetés a nemzet egészségét tekintve, majd azután jöhetnek elvárásokkal is.