Kettős mérce Székelyföldön

Sebastian Cucu prefektus is fogadta szerdán a képviselőház magyarokkal foglalkozó albizottságának tagjait, miután azok a civil szervezetek képviselőivel, valamint a székelyföldi megyék önkormányzati vezetőivel folytattak megbeszélést.

„Feszült volt a hangulat, a prefektus tartotta magát az ő igazához, de azt a konklúziót vonnám le, hogy felső utasításra mozog. Kényelmetlen volt számára a magyarság gondjairól beszélni” – mondta a találkozóról Kulcsár-Terza József. Az albizottság elnöke ugyanakkor pozitívan értékeli azt, hogy Sebastian Cucu fogadta őket, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben folytatódik ez a párbeszéd.

Mint tegnapi lapszámunkban röviden beszámoltunk, a képviselőház emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságán belül működő, a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottsága Sepsiszentgyörgyön tartotta kihelyezett ülését. Kulcsár-Terza József úgy véli, a testület tagjai tárgyilagos tájékoztatást kaptak az erdélyi, székelyföldi magyarság gondjairól, célkitűzéseiről, a legsürgősebb problémaként a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét emelve ki, de szó esett a székely zászlóról és az autonómiatörekvésekről is. A parlamenti képviselő megjegyezte, az elmúlt évek során a magyar közösség ügyeiről több ízben is tájékoztatták a mindenkori kormányokat, ám „eddig süket fülekre találtak”, és azt szeretné, ha az albizottságon keresztül „az akaratunk, véleményünk” eljutna a kormány illetékeseihez. Az MPP-s politikus azt ígéri, Erdély más régióiba is ellátogatnak, „hogy a nyári szünidő kezdetéig kialakulhasson egy egységes kép a magyarság gondjairól”.

A kihelyezett ülésen Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke többek között ismertette, hogy a megyei képviselőtestület határozott egy román-magyar együttélési kódex kidolgozásáról, de a prefektus ezt megtámadta, majd azt kérte az albizottságtól, hogy véleményezze ezt a kezdeményezést. Kocsis Róbert tanácsadó, Maros Megye Tanácsának képviselőjeként példaértékűnek tartotta azt, hogy az albizottság Sepsiszentgyörgyön ülésezett. „Ezáltal elkezdődött egy dialógus, amelynek remélhetően lesz folytatása és finalitása, hiszen nagyon fontos, hogy a román parlament tagjai első kézből kapjanak tájékoztatást a helyi közösség gondjairól, igényeiről” – emelte ki.

„Sok ötlet, fix ideák” – sommázott Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, aki szerint azért is fontos az albizottság helyszíni látogatása, mert a székelyföldi helyzet mindig másképpen néz ki innen, mint Bukarestből. Megjegyezte, Székelyföldön nap mind nap érzékelhető, hogy kettős mércét alkalmaznak a magyar közösséggel szemben. Úgy látja, az anyanyelvhasználat kérdésében az egyedüli megoldás, ha a román mellett a magyar is hivatalos nyelv lesz Székelyföldön. Egy konkrét példát is felhozott: Szerbiában, a Vajdaságban a román és magyar nemzetiségű szerb állampolgárok kétnyelvű anyakönyvi kivonatot kapnak, miközben itt a prefektus azt is megakadályozza, hogy a magyar nyelvet használják a pályázati űrlapokon.