Keresztbe tesz az államfő

Régen rossz, ha egy szász embernek meg kell magyarázni, hogy mi a nyelvi kisebbség – jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Benkő Erika. Az RMDSZ parlamenti képviselője szerint egyéb okok állnak amögött, hogy Klaus Johannis nem hirdette ki a tanügyi törvényt módosító jogszabályt.

A törvény szövegéből teljesen egyértelmű, hogy a nyelvi kisebbségek a nemzeti kisebbség fogalmát takarják, de Klaus Johannis államfő úgy tesz, mintha nem értené, és „tisztázás” végett visszaküldte a törvényt a parlamentbe.
– Abszurd, hogy a szász államfőnek gondjai vannak azzal, hogy megértse a nyelvi kisebbség fogalmát. Elutasítása pontosan tükrözi azt a magatartást, amit egész elnöki mandátuma alatt folyamatosan tanúsított, vagyis nemhogy nem támogatta, hanem akadályozta az erdélyi magyarság jogainak érvényesítését – vélekedett a képviselő.
Benkő Erika elutasította felvetésünket, miszerint szerencsésebb lett volna egy ilyen kényes témában bejáratott, mindenki által elfogadott, félre nem magyarázható kifejezéseket használni. A képviselő szerint olyan kifejezés, hogy nyelvi kisebbség „igenis van”, és képtelenség, hogy éppen egy szász embernek kell elmagyarázni, hogy ez mit jelent.
Benkő Erika kitért a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által közzétett nyílt levélre is, amelyben azt kérik Klaus Johannis államfőtől, hogy ne hirdesse ki a közigazgatási törvénykönyvet. Feltételezése szerint ennek az lehet az oka, hogy a jogszabály olyan módosításokat tartalmaz, amelyek megerősítik a nyelvi jogok gyakorlását Romániában.
– Elfogadhatatlannak tartom, hogy a 21. században valaki számára zavaró legyen az, hogy mások az anyanyelvüket használják. Az erdélyi magyarság kulturális értéket jelent Románia számára, nagyon bántó, és nem megengedett az, hogy vannak, akik korlátoznának bennünket alapvető jogainkban— tette hozzá Benkő Erika.
A képviselő beszélt arról is, hogy szülők és tanárok keresték meg az érettségi eredmények ügyében, ahol – megengedhetetlen módon – az óvások után két-három jeggyel is emelkedtek a jegyek, főleg a román nyelv és irodalom írásbeli dolgozatokon. Benkő Erika levélben fordult a tanügyminiszterhez, miután olyan kirívó esetek is előfordultak, hogy az eredetileg 3,80-ra minősített dolgozatot 6,95-re javították.
– Arra kértem a minisztert, hogy azokat a pedagógusokat, akik nem megfelelően osztályoztak, vonják felelősségre, hiszen a fiatalok jövőjéről van szó. Másrészt, azt javasoltam, hogy a román dolgozatok javításakor magyar anyanyelvű tanár is legyen a javító bizottság tagjai között, tekintettel arra, hogy a magyar diákoknak nem anyanyelvük a román, és ez a tanárok elmondása szerint azonnal észrevehető a dolgozatok javításakor – fogalmazott a képviselő.
Indítványozta: mielőbb alkalmazzák a tanügyi törvénynek azon szakaszát az érettségiző diákok esetében is, miszerint a román nyelvet a jobb elsajátítás érdekében differenciált módon tanítsák, és ez vonatkozzon az érettségire is. <