Kelemen Hunor: itt kell megalapozni az erdélyi magyarság jövőjét ennél nehezebb időkben is

A miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő Kelemen Hunor az ország biztonságát és a béke fenntartását tartotta a legfontosabbnak. Kijelentette, Európa országainak, valamint a NATO-nak nem szabad közvetlenül háborúba keveredniük, mert akkor a baj még nagyobb lehet.

Úgy vélte: nincsen olyan érv, ürügy, amely igazolhatná a háborút. "Az orosz agressziót az első pillanattól elítéltük, és minden szabadságszerető embernek fel kell emelnie szavát az agresszió ellen" - jelentette ki Kelemen Hunor.

A politikus úgy ítélte meg, hogy gazdasági válság kezdődött, amely az elkövetkező időszakban mélyülni fog. Úgy ítélte meg, hogy az EU tagállamait "nem lehet korbácsolni", hogy olyan gyorsan térjenek át a megújuló energiákra, mint ezt békeidőben elképzelték.

"Nem lehet az európai ipart, gazdaságot szélenergiával, megújuló energiával fenntartani. Ha a gazdaság nem működik, a recesszió mélyülni fog. Olyan átmenetre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a munkahelyeket megvédjük" - jelentette ki.

Úgy vélte: szükség van olyan gazdasági intézkedéscsomagra, amely a gazdaságot és a munkahelyeket védi, valamint a rászorulókat segíti. A politikus felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek ezt a célt szolgálják, és amelyekre 17,3 milliárd lejt (1263 milliárd forint) szán a román kormány.

Kelemen Hunor úgy vélte: a romániai nagykoalíció működése nem egyszerű, de stabil. Hozzátette: az RMDSZ akkor lenne rosszabb helyzetben, ha most ellenzékben politizálna. Azt is hozzátette: a nagy parlamenti többséggel rendelkező koalíciónak nem szabad csak "tűzoltással foglalkoznia". Ezért az RMDSZ továbbra sem mond le az alkotmánymódosítás tervéről.

Az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a magyarság jó úton jár a népszámlálásban, de az önkitöltős szakasz utolsó kilenc napjában további erőfeszítéseket kell tenni, hogy legalább félmillió magyar már ebben a szakaszban bekerüljön a statisztikába.

Az RMDSZ elnöke kitért a legfelsőbb bíróság szerdai határozatára, mely érvénytelenítette a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását rögzítő miniszteri rendeletet. Hozzátette: a minisztérium 2019-ben egy temesvári ortodox és egy marosvásárhelyi katolikus iskolát hozott létre. A bírósági döntés csak a katolikus iskolát érinti.

"Ez elfogadhatatlan, felháborító, minősíthetetlen. Nem fogjuk hagyni, hogy így maradjon. Megvárjuk a bíróság indoklását, és újrakezdjük az iskola alapítását, hogy a 2022-23-as tanév kezdetekor az iskola fogadhassa a diákokat. Az iskola a helyi közösséget szolgálja, a nevelést szolgálja, ez az iskola létezni fog" - jelentette ki Kelemen Hunor.

Az SZKT ülése után tartott sajtótájékoztatón Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta: a román kormány nem alakította még ki az álláspontját az Európai Bizottság azon kezdeményezésével kapcsolatban, hogy az EU tagállamai hat hónap alatt állítsák le az orosz kőolajimportjukat. Hozzátette: a javasolt intézkedés különböző mértékben érintené az EU tagállamait. Úgy vélte: az EU-nak olyan megoldást kell keresnie, amely hosszabb átmeneti időt biztosít a döntés hátrányos következményeinek leginkább kitett államok számára. Ezek sorában Magyarországot és Szlovákiát említette. Szerinte enélkül nem lehet elfogadtatni az orosz kőolajimportot leállító EU-szankciót.

(MTI)