2017. április 03., 00:122017. április 03., 00:12
A háromkötetes Székelyföld történetében népünk eredetére vonatkozóan két alaphipotézist ismertetnek, jelezvén, hogy a kérdést nem tekintik még végleg eldöntöttnek. Kordé Zoltán foglalja össze az egyiket, melyet a címben emeltünk ki, s mellyel a következőkben a magyar eredet mellettit szembesítjük.
Kordé úgy véli, az egymásnak ellentmondó szóeredeztetések nem nyújtanak biztos támaszt a székely név gyökereinek tisztázásában, ezért azt ma népnévnek kell tekintenünk, és nem foglalkozást, társadalmi státust jelölő szónak. Erre vall a krónikások által megőrzött hagyomány, miszerint csatlakozott népelem lenne a székely, s az, hogy a kunokhoz, besenyőkhöz stb. hasonló kiváltságokban részesült. Elismeri ugyan, hogy nincs perdöntő bizonyíték az ellen, hogy a székelyek eredetileg is magyarok lettek volna, de mégis úgy gondolja, hogy a másik megoldási kísérlet a valószínűbb. A két elmélet közti patthelyzet „feloldásához nem lehet figyelmen kívül hagyni – állítja – a korábban már említett sajátosságokat: önálló népnév és hagyományanyag, a csatlakozott katonai segédnépre jellemző szerep, az idegen etnikumokéhoz hasonló kiváltságok, a magyarságtól történő egyértelmű megkülönböztetés a korabeli forrásokban”.
Kordé továbbmegy: úgy gondolja, a kabarok név alatt a magyarsághoz csatlakozott, lázadó kazár alattvalók törzseihez tartoztak a székelyek, nem kizárt, hogy annak vezető törzse voltak, így e név e néptöredékekből álló egész közösségre kiterjedt, miként a magyar népnév is a vezértörzs (megyer) megnevezéséből ered. Feltételezi, hogy a csatlakozás valamikor a nyolcszázas években történt. A nyelvcsere ezt követően zajlott le. A rovásírás használata is ezt bizonyítaná.
Kordé új hipotézist is felállít azzal, hogy a volgai bolgár nyelvből, az Eszkel névből eredezteti a székelyt. Tehát egy nagyon gyors elmagyarosodást feltételez, amit a korabeli példák más népek és töredékek esetében nem cáfolnak. A magyar törzsszövetség a hullámzó néptengerben viszonylag hosszú ideig biztonságot nyújtó erő lehetett.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!