2017. március 20., 00:132017. március 20., 00:13
Emlékszem, az osztrák határ menti Őrségben járva rögtön szemünkbe tűnt, mennyire hasonlít az ottani magyarok nyelve, habitusa és népi építkezése például a székelyföldihez, s a turistakalauzok nem is titkolják, hogy Szentgotthárd és környéke valamikor székelyek telephelye volt az oklevelek tanúsága szerint is, s hogy azok leszármazottai ma is ott élnek. Lapunkban nemrég közölt dolgozat részletesen elemezte a történelmi kútfőket, az elérhető bizánci, arab, magyar és egyéb krónikákat, régészeti bizonyítékokat, melyek alapján két fő elmélet alakult ki a székelyek eredetét illetően. Nem ismételhetjük meg a részletes ismertetést, csak felvázolnók, miben is állnak a két feltevés állításai.
A máig rejtélynek számító kérdés egyik megoldási kísérlete szerint a székelyek eredetileg a magyarsághoz csatlakozott katonai segédnép lennének. A katonai hagyomány továbbélését mai magatartásmintákban is tetten érhetjük, a vásárhelyi véres március forgatagában gondoljunk csak arra, hogy a felfegyverzett hordákkal szembeforduló békés tüntetők teljesen spontánul tették a dolgukat, mikor sikeres önvédelemre fejlődtek fel a szükség szorításában. Riporterként bukkantam Uzonban a nyomára annak, hogy még a huszadik század közepén is jelentősége volt annak, ki volt katona és ki más rendű a falun belül; ez kihatott sorsa alakulására, házassági esélyeire például. Családi hagyomány őrizte meg a nemesi „kutyabőr”, a lófői vagy gyalogkatona felmenők emlékét, ez a lustrák közzétett feljegyzéseivel is bizonyítható. (Lásd a Székely Oklevéltár köteteit, Imreh István és Egyed Ákos idevágó műveit.)
Az elveszett magyar ősgesztából ihletődött Anonymus, Kálti Márk, Kézai Simon, Bonfini és sokan mások sem tudták megkerülni a székelyek létének magyarázatát krónikáikban, e népelem ugyanis nem tartozott az elhanyagolhatók közé. Aki krónikás adott magára, valamilyen leírással és magyarázattal kellett szolgálnia az olyannyira kényes keleti határok védőiről, a királyi hadak fontos osztagáról. A következőkben Kordé Zoltán történész összefoglalásában ismertetjük az említett elméletet.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!