Katonai segédnép?

B. Kovács András

2017. március 20., 00:132017. március 20., 00:13

Emlékszem, az osztrák határ menti Őrségben járva rögtön szemünkbe tűnt, mennyire hasonlít az ottani magyarok nyelve, habitusa és népi építkezése például a székelyföldihez, s a turistakalauzok nem is titkolják, hogy Szentgotthárd és környéke valamikor székelyek telephelye volt az oklevelek tanúsága szerint is, s hogy azok leszármazottai ma is ott élnek. Lapunkban nemrég közölt dolgozat részletesen elemezte a történelmi kútfőket, az elérhető bizánci, arab, magyar és egyéb krónikákat, régészeti bizonyítékokat, melyek alapján két fő elmélet alakult ki a székelyek eredetét illetően. Nem ismételhetjük meg a részletes ismertetést, csak felvázolnók, miben is állnak a két feltevés állításai.

A máig rejtélynek számító kérdés egyik megoldási kísérlete szerint a székelyek eredetileg a magyarsághoz csatlakozott katonai segédnép lennének. A katonai hagyomány továbbélését mai magatartásmintákban is tetten érhetjük, a vásárhelyi véres március forgatagában gondoljunk csak arra, hogy a felfegyverzett hordákkal szembeforduló békés tüntetők teljesen spontánul tették a dolgukat, mikor sikeres önvédelemre fejlődtek fel a szükség szorításában. Riporterként bukkantam Uzonban a nyomára annak, hogy még a huszadik század közepén is jelentősége volt annak, ki volt katona és ki más rendű a falun belül; ez kihatott sorsa alakulására, házassági esélyeire például. Családi hagyomány őrizte meg a nemesi „kutyabőr”, a lófői vagy gyalogkatona felmenők emlékét, ez a lustrák közzétett feljegyzéseivel is bizonyítható. (Lásd a Székely Oklevéltár köteteit, Imreh István és Egyed Ákos idevágó műveit.)

Az elveszett magyar ősgesztából ihletődött Anonymus, Kálti Márk, Kézai Simon, Bonfini és sokan mások sem tudták megkerülni a székelyek létének magyarázatát krónikáikban, e népelem ugyanis nem tartozott az elhanyagolhatók közé. Aki krónikás adott magára, valamilyen leírással és magyarázattal kellett szolgálnia az olyannyira kényes keleti határok védőiről, a királyi hadak fontos osztagáról. A következőkben Kordé Zoltán történész összefoglalásában ismertetjük az említett elméletet.