Kártérítést ítélt meg a bukaresti táblabíróság Tőkés Lászlónak egy rágalmazási perben

Kártérítést ítélt meg a bukaresti táblabíróság Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének abban a rágalmazási perben, amelyet a volt európai parlamenti képviselő többek között egykori román titkosszolgálati vezetők ellen indított, akik magyar kémnek nevezték egy televíziós műsorban - közölte csütörtökön az EMNT elnökének sajtóirodája.

Székely Hírmondó

2021. december 17., 09:212021. december 17., 09:21

Ez a per 2014 óta tart. Első fokon Tőkés László számára kedvezőtlen ítélet született, amelyet 2019 decemberében a bukaresti táblabíróság megváltoztatott az EMNT elnöke javára, így megítélte a felperes által kért egy lejes erkölcsi kártérítést. Ezt Filip Teodorescunak, a kommunista politikai rendőrség (Securitate) kémelhárítása helyettes vezetőjének, Ioan Talpesnek, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatójának, az Antena 3 hírtelevíziónak és Mihai Gadea műsorvezetőnek, a hírtelevízió igazgatójának kell kifizetnie. Az ügy felfolyamodvány következtében a legfelsőbb bírósághoz került, amely visszautalta a táblabírósághoz azzal az indoklással, hogy ilyen ügyben nem indokolt a jelképes kártérítés.

Kincses Előd ügyvéd az MTI-nek elmondta, hogy az ügyet ezért ismét megtárgyalta a bukaresti táblabíróság, amely most már nem csak szimbolikus kártérítés kifizetésére kötelezte az alpereseket. Az ítélet szerint Filip Teodorescunak 15 ezer lejt (1 lej 74,51 forint), Mihai Gadeának és az Antena 3 televíziónak 10 ezer lejt kell fizetnie a megrágalmazottnak. A perköltségek is őket terhelik. Ugyanakkor Ioan Talpest, a SIE volt főnökét ezúttal nem marasztalták el, aminek oka csak a részletes indoklásból derül ki.

Ez a mostani ítélet sem jogerős, 30 napon belül felfolyamodványt lehet benyújtani ellene a legfelsőbb bíróságon.

Tőkés László azzal indokolta a jogi fellépést a rágalmazók ellen, hogy meg kell védeni az 1989-es romániai forradalom becsületét, a Temesváron akkor megnyilvánult és ma is kívánatos román-magyar összefogást. "Azt állítani, hogy a diktatúra-ellenes népfölkelés kirobbantása magyar irredentáknak és hazaárulóknak tulajdonítható, az a forradalom eszméjét éppúgy sérti, mint Románia egész népének szabadságvágyát, ami 1989 decemberében oly egyértelműen megnyilvánult" - olvasható a közleményben.

(MTI)