Kaland a szülőföldtől távol

A Földközi-tenger partvidékén, Valencia tartományban található Elcheben született és nevelkedett Carmen és Miguel kalandvágyuknak és sport iránti szeretetüknek köszönhetően találkoztak. Carmen mindig szívesen tanult, és rendkívül mozgékony lévén, hamar megkedvelte a sportot. A táplálkozási szakértőként diplomázott lány tanulmányai elvégzése után munkába állt, majd, mivel valami újat szeretett volna kipróbálni, crossfitezni kezdett. Itt találkozott az egy hármas ikerpár egyik tagjaként napvilágot látott Miguellel, és így indult „rengeteg súlyemelés és kávéfogyasztás mellett” közös kalandjuk, melynek részeként tavaly nyár óta a kézdivásárhelyi civil szervezet kötelékében önkénteskednek.

Az ifjak elmondták, a hét hónapig tartó forró nyár és a déli szieszta mellett a tapas (apró szendvicskék) y cañas-t (másfél decis kiszerelésben felszolgált csapolt sör) hiányolják, amelyből hazájukban a tapas-bárokban egy euróért korlátlan mennyiséget fogyaszthatnak. Megjegyezték, a családi, vagy általuk „véget nem érőnek” nevezett vasárnapokat is imádják, amikor a nagycsaládok tagjai gyakorlatilag egész nap esznek. Rengeteg fogást, illetve ételféleséget szolgálnak fel, így mindenki megtalálja a kedvére valót, ezért itt furcsának találták, hogy a vasárnapi ebéd általában egyetlen levesfajtából, egy főfogásból és desszertből áll mindössze.

Szülővárosukat nem véletlenül nevezik a „pálmafák és cipők városának”, amint az az elmondottakból kiderült, hiszen pálmaligetei az UNESCO Világörökségének részét képezik, emellett a maga mint­egy ezer cipőgyárával nemcsak Spanyolország, hanem Európa egyik legjelentősebb központja. „Mindenütt datolyapálmákat láthatunk, ezek között több mint háromszáz éveseket is”. Sokan pálmagondozóként keresik kenyerüket, Miguel édesapja például egy erre szakosodott céget vezet, míg Carmen szülei cipőgyárban dolgoznak.

Mindketten szeretik a finom ételeket, és mint mondták, a spanyol konyha rendkívül változatos. Egyik kedvencük a Valenciából származó tradicionális rizsétel, a paella, amelyet azonban minden régióban másképp készítenek el, Elcheben például a nyúl- és csirkehús mellett tenger gyümölcsei kerülnek bele. Megtudhattuk, hogy a gazpacho-ként ismert paradicsomlevest ők hidegen fogyasztják, ahogy azt is, hogy egyik kedvenc reggelijük a tortilla de patatas (krumplis omlett). Szeretik továbbá a serrano sonka mellett a bika farkából készült rabo de torot, a krumplival körített polipot, ahogy a karácsonykor fogyasztott, kemencében sült bárány is, összegeztek.