Johannis foga fehérje

Érthetetlennek és aggasztónak tartja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátusi frakcióvezetője, hogy Klaus Johannis román államfő 17 éve hatályos, nemzetközi szerződésekben is szereplő kisebbségi jogokat törölne el.

A szövetség tegnapi hírlevele által idézett Cseke Attila arra reagált, hogy a román elnök előző nap az alkotmánybíróságon megtámadta a kihirdetésre váró új román közigazgatási törvénykönyvet, óvásában pedig számos kifogást fogalmazott meg a kisebbségi anyanyelvhasználatot pontosító vagy bővítő előírások ellen. Komoly aggodalomra ad okot, hogy miközben Románia mintaállamnak tartja magát a kisebbségvédelem terén, az államelnök az alkotmánybíróságon emel kifogást a kisebbségek anyanyelv-használati jogai ellen – mutatott rá Cseke Attila.
Szerinte a román politikai elit jelentős része ahelyett, hogy autópályákat építene, és befektetéseket vonzana az országba, a kisebbségek szimbólumai ellen harcol, és csorbítani akarja jogaikat. Rámutatott: az államfő olyan kisebbségi jogokat előíró cikkelyeket is kifogásol, amelyek már 17 éve érvényben vannak Romániában.
„Tizenhét éve senki nem emelt kifogást azon törvényes előírás ellen, amely szerint, ha egy településen a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az önkormányzati tanácsosok anyanyelvükön is felszólalhassanak. Azt sem kifogásolta eddig senki, hogy azokon a településeken, ahol a számarány meghaladja a húsz százalékot, olyan személyeket kell alkalmazni az ügyfélszolgálati pozíciókba, akik ismerik a kisebbség nyelvét. Ezeket a rendelkezéseket szó szerint, ugyanúgy szabályozza a közigazgatási kódex, mint az érvényben lévő 2001/215-ös törvény, az államelnök, egy kisebbségi közösség tagjaként, mégis kifogásolja és megtámadja az alkotmánybíróságon” – magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője.
A közigazgatási törvénykönyvet kidolgozó speciális bizottságban is részt vevő Cseke Attila elmondta: az elmúlt parlamenti ülésszakban az RMDSZ a kisebbségi jogok biztosításán dolgozott, a megszavazott kódex értelmében ott sem csorbulnának ezek a jogok, ahol időközben csökkent a magyarok számaránya, lehetővé tenné a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését is. „Mindezek számos, Románia által ratifikált EU-s egyezményben és nemzetközi szerződésben, sőt az Európa Tanács ajánlásaiban is szerepelnek. Az államelnök szerint tehát Romániában nincs szükség a kisebbségek anyanyelvhasználatának támogatására, sőt a törvényben 17 éve szereplő jogokat is csökkenteni kellene. Az RMDSZ számára ez egy elfogadhatatlan és értelmezhetetlen hozzáállás” – szögezte le az RMDSZ frakcióvezetője.
Az elnöki hivatal honlapján közzétett óvásban az államfő alkotmányossági kifogást emelt minden olyan rendelkezés ellen, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelv-használati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt. Amennyiben a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti: le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány, és a többségében magyarok lakta Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken. <<