Jogerősen három év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság Viorel Hrebenciucot

A döntés jogerős.

Ugyanebben a bűnvádi perben az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) volt elnökére, Laura Georgescura négy év és négy hónap szabadságvesztést szabtak ki, Piatra Neamţ egykori polgármesterét, Gheorghe Ştefant 4 év és 6 hónap, míg a CNA egyik volt tagját, Narcisa Iorgát 3 év felfüggesztett börtönbüntetésre és 120 nap közmunkára ítélték.

Laura Georgescu, Viorel Hrebenciuc, Gheorghe Ştefan és Narcisa Iorga ellen 2015 júliusában emeltek vádat korrupciós bűncselekmények miatt.

Laura Georgescu ellen hivatali visszaélés és magánokirat-hamisításra való felbujtás miatt emeltek vádat, Viorel Hrebenciucot befolyással történő üzérkedés, Gheorghe Ştefant és Narcisa Iorgát pedig befolyással történő üzérkedésre való felbujtás miatt állították bíróság elé.

A vádirat szerint miután a CNA 2013. szeptember 17-én Laura Georgescu javaslatára hét támogató és négy ellenszavazattal megvonta a Gheorghe Ştefan által működtetett Giga TV sugárzási engedélyét - mivel az a törvény által maximálisan megszabott 96 óránál hosszabb ideig nem sugárzott műsort -, a testület két héttel később, október 13-án hozott döntésével visszaadta az engedélyt a csatornának. Az ügyészek szerint ennek előzményeként Narcisa Iorga azt tanácsolta Gheorghe Ştefannak, hogy forduljon a politikus ismerőseihez segítségért az engedély visszaszerzéséhez. Iorga meg is nevezte azokat a politikusokat, akik befolyásolni tudják az audiovizuális tanács tagjainak szavazatát, amikor napirendre kerül a Giga TV fellebbezése. Közöttük volt Viorel Hrebenciuc egykori parlamenti képviselő is, aki az ügyészek szerint közbenjárt Laura Georgescunál, hogy a CNA fogadja el a fellebbezést, vonja vissza korábbi döntését, és adja vissza a sugárzási engedélyt a tévécsatornának.

Ez 2013. október elsején meg is történt: a testület hat támogató és négy ellenszavazattal úgy döntött, hogy a Giga TV fellebbezése megalapozott volt, és a csatorna visszakapta a sugárzási engedélyt. Az ügyészek szerint a CNA az óvás megalapozottságának elemzése és a szakembereinek bevonása nélkül határozott így.

A vádirat szerint Laura Georgescu ezzel jelentős zavart okozzon a CNA munkájában, mivel a testület elnökeként nem megfelelően gyakorolta hatáskörét, és megsértette a vonatkozó jogszabályokat, lehetővé téve egy olyan csatorna további működését, amelynek engedélyét korábban szabályosan vonták vissza.

Az ügy negatívan érintette a többi televíziót is, egyrészt a tisztességtelen verseny miatt, másrészt amiatt, hogy megrendült az audiovizuális ágazat felügyeletével megbízott szerv tisztességességébe vetett bizalom - olvasható a vádiratban.

A DNA szerint ugyanakkor 2013 és 2014 között Laura Georgescu összesen 25, hamis adatokra alapuló jelentés elkészítését kezdeményezte, amelyek következményeként 11 csatornát bírságoltak meg. Az ügyészek szerint az is megtörtént, hogy a feljelentést még a bepanaszolt műsor adásba kerülése előtt megfogalmazták és iktatták az intézménynél.

Az egyik megbírságolt televízió esetében 2014-ben az is megtörtént, hogy amikor a csatorna a sugárzási engedély meghosszabbításáért folyamodott a CNA-hoz, Laura Georgescu utasítására az iratcsomóhoz hamis feljelentéseket csatoltak, amelyeket már korábban lezártnak nyilvánított a testület, és amelyekért meg is büntette a kérvényezőt. Ez a sugárzási engedély megszerzését hetekkel elodázta, a nyilvánosságban pedig elterjedt, hogy az illető csatorna engedélye megszűnt. A szankciók és a reklámok kiesése miatt több mint 600.000 lejes kárt szenvedett a szóban forgó televízió - írja a DNA.

A Laura Georgescu döntései következtében hátrányos helyzetbe került csatornák polgári jogi igény benyújtásával szálltak be a perbe, összesen körülbelül 2,3 millió lejes kártérítést követelve. A következő médiumokról van szó: B1 TV, Etno TV, Naşul TV, Taraf TV, Antena 3 TV.

(Agerpres)