
Bodó Barnának nem mindennapi dolog sikerült új kötetével. A Jelenségek szélzúgásban némileg rejtjeles cím, a benne foglalt írások súlypontja közös: a vizsgált téveszméket kiemelten az erdélyi magyar oktatásüggyel kapcsolatos állampolitika és gyakorlat körében keresi, egyik jelmondata szellemében, mely szerint „Félrevezethető népnek nincs hazája”.
2021. december 07., 00:102021. december 07., 00:10
Ennek köszönhetően legalább kettő, ha nem három nemzedék tanügyi lelkiismerete nézheti tükörben magát Bodó Barna új kötetében. A kisebbségi iskolarendszer sorsa, a magyar szó viszontagságos útja a magyar gyerekekhez, diákokhoz és viszont, nos, ez Erdélyben sok mindent elárul az itteni magyarság életéről úgy általában, s bevilágít mindabba, ami az utóbbi száz évben történt itt velünk és másik két-három nemzedékkel legalább. Szűkebb pátriánk százéves csatoltsága az Ókirályság területeihez és politikai rendszeréhez új utakra kényszerítette a magyar iskolát is, s noha az igyekezett lépést tartani a korigénnyel, alighanem többet veszített, mint nyert ebben a gúzsba kötött helyzetében. Elveszítette önálló tankerületi felépítményét, el a nemzeti kormány oltalmát, egy olyan alárendeltségbe került a tanügyi főhatósággal szemben, mely hol nyíltan, hol burkoltan, de visszaszorításában, időnként pedig kimondott felszámolásában mutatkozott érdekeltnek. A ‘89-es rendszerváltás olyan állapotban találta a magyar tannyelvű oktatást, melyben már-már nem csupán megtépázott, maradék eszményeiről és céljairól, de magáról a tannyelvéről is le kellett volna mondania.
Bodó máshonnan is indít. Ő az RMDSZ érdekvédelmi szerepének kihagyásait is vizsgálja, vesékbe látó elemzéssel véve sorra a Bolyai Kezdeményező Bizottság kálváriáját vagy pl. a marosvásárhelyi katolikus gimnázium vegzatúrájának keserves históriáját, mely a mai napig sem ért véget és nem nyert pozitív megoldást az ország és vezetői, a tanügyi illetékesek legnagyobb szégyenére.
A Bolyai Kezdeményező Bizottságról például ma már nem mindenki tudja, hogy e lobbicsoport — minden demokráciák legitim eszközeként — 2005-ös létrejöttekor számolt a magyar tannyelvű felsőoktatás egész spektrumával, vezetői testületébe bevonta nemcsak a Babeș–Bolyai, hanem a vásárhelyi orvosi és a kolozsvári műszaki egyetemek képviselőit is, s miként az interneten megszervezett nemzetközi konferencián világossá vált, a kisebbségi felsőoktatás idevágó olyan példáira támaszkodott, mint a finnországi svéd, a nagy-britanniai walesi, a spanyolországi baszk és katalán, a dél-tiroli német, az észak-macedóniai albán egyetemi képzés, bevonva pár továbbit is. A konferencia fényt vetett arra, hogy a franciaországi baszkok mellett az erdélyi magyarság helyzete volt a legkevésbé elfogadható a többihez viszonyítva. Mivel Románia európai uniós belépésre készült, e kontextusban a kérdésfelvetés új hangsúlyokkal gazdagodott, s az RMDSZ tevékenységében is szakaszhatárhoz vezethetett volna.
Mint köztudott, ez elmaradt. A kötet politológiai és szociológiai tanulmányai részletesen kielemzik, több példán szemléltetve, e helyzetet és a következményeket.
Kevés időszerűbb, fokozódó kollektív hiányérzetünket alátámasztó elemzést produkált a hazai magyar tudományosság az utóbbi két évtizedben a Bodor Barnáénál. (Jelenségek szélzúgásban. Europrint, Nagyvárad, 2020.)
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!