Játszunk papás-mamást?

2017. március 29., 00:082017. március 29., 00:08

Napjainkban komoly próbatétellel jár magyar gyereknek lenni, de főként annak maradni. Gyereknek is, magyarnak is. Pár éve Lackfi János magyar költő Véletlen című verse jelent meg egy kilencedikes tankönyvben, amely a magyar nyelvhasználat teljesen kifordított változatát hivatott bemutatni, ehhez hasonló verssorokkal: fusizik a fatim is / a műhelyben / vegyigyümi üviben / a sparhelten. De hogy biztosak legyünk benne, nem a nyomda ördöge űzött gúnyt a „porontyokkal”, folytatódott Varró Dani (szintén kortárs magyar költő) gyermekversével, amely egy ötödikes tankönyvben azt bizonygatja, jó játék a laptopkábel elrágása, no meg a toll bedugása a konnektorba.

Értik ezt? Ilyenek vannak az oktató könyvekben! És folyamatosan bővül a kínálat. A napokban robbant az újabb „remekmű”, amely a hatéves korosztályt tenné helyre egy igencsak pikáns, kényes kérdéskörben: egy kifestős könyv rajzokban mutatja be (szerintük játékosan) a gyerekszületés folyamatát – a fogantatástól a szülésig. Papa és mama! Pucéran! Cenzúra nélkül! Értik ezt? Mert a hatéves gyerekek aligha!

Jogosan merül fel a kérdés, hogy eme „őszinte” oktatók otthon az óvodáskorú gyerekeiknek bemutatót is tartanak, hogy felkészítsék őket a későbbi biológiaórákra? Jönnek a nagy igazságérzetükkel, és osztják az észt, elárulván a tojáshéjas nemzedéknek, hogy mégsem a gólya hozta őket. És csodaként ér a megvilágosodás, hogy apuci pisilője többfunkciós, egy igazi varázspálca… Pedig a 6-10 éves gyerektől nem várhatjuk el, hogy a dolgok mögé lásson, és saját megítélése szerint értelmezze azokat. Ne akarjuk, hogy idejekorán felnőjenek, még mindig jobb annak bizonygatásán erőlködni, hogy a Mikulás létezik, mivel a jóságot őrzik az alapok, mintsem rákényszeríteni egy éretlen kisgyerekre a teremtés hatalmát.

Az említett hiánypótló, türelemhatárokat súroló művek kapcsán nem teljesen egyértelmű, hogy a szerzői szándék torzít, vagy csak a közvetítési mód tévesztett célirányt. Vagy csak én ragadtam le az egyre gyorsuló világban? Értik ezt? Ha nem, hát nem… Kérdezzék a gyerekeiket!