IV. Rémtettek és feleségek (2.)

(folytatás korábbi lapszámunkból)

Egy hasonló történetet a szász krónikák is megőriztek Vlad Țepeșről, amikor 1459. április 2-án most már nem mint bujdosó trónkövetelő, hanem mint Havasalföld vajdája betör a Barcaságra (Brassó környéke), és a nagy vámadók miatti haragjában bosszút áll a szászokon, felégetve a terület egész búzatermését. (Ha már Mátyás király nem szedte ráncba őket, hát megtette ő.) Aztán bevonul Brassóba, összefogdossa a kereskedők nagy részét, és a város falain kívül, a mostani Bertalan negyedben százat karóba húzat, miközben a haldoklók között fogyasztotta el reggelijét. Aztán felgyújtatta a bertalanfalvi templomot, a mai Brassó legrégibb, gótikus remekét. Az evangélikus templom paradox módon ellenállt a tatárjárásnak, de nem tudott épségben megmenekülni a „keresztény katolikus” Drakulától!

Tomboló piromániás rohamában a szomszédos Feketehalom (Codlea) városát is porig égeti. Közben az elkeseredett kereskedő feleségek kihurcolják Drakula kedvesét, Katharina Siegelt otthonából, nagyon megverik, levágják legendásan dús, gyönyörű, szőke copfjait, és a főtéri szégyenoszlophoz kötözik. Már-már meglincselik, amikor Drakula hírül veszi a történteket, és megfenyegeti a brassóiakat, hogy felgyújtja a várost, ha nem engedik szabadon Katharinát. A nő könyörgésére a megvadult fejedelem szabadon engedi az elfogott, de még ki nem végzett kufárokat, akik így menekülnek meg a karóba húzástól. A lakomának lehetett valamelyes valóságalapja, a szászok túlzásai ellenére is, mert az összes korabeli krónikában ezt a jelenetet örökítették meg a metszetek, rajzok.

Több mint 500 év távlatából nem deríthető ki, mi volt ennek a szörnyetegnek a szexepilje, s habár rossz híre mindenhol megelőzte, kérdés, mivel bolondította magába az útjába kerülő nőket. Házasságairól megoszlanak a vélemények. Néhány forrás szerint kétszer, illetve háromszor nősült. Mindenik érdekházasság volt, amelyek politikai céllal köttettek.

Első felesége a Báthory-családhoz tartozó, de lengyel gyökerekkel is rendelkező Anasztázia Mária Holszanska; II. Vladislav lengyel király feleségének, Jagello Zsófiának az unokahúga. Két fiúnak adott életet: Radunak és Vladnak. Ő volt, aki Poenar várának ostromakor öngyilkos lett. A fiúk további sorsáról nem tudunk.

Második felesége a Mátyás anyjának rokonságából származó Szilágyi Jusztina. Két gyerekük született, Mihai és Mihnea, a későbbi Gonosz Mihnea (I. Mihnea cel Rău). Jusztina korán meghalt.

A harmadik feleség Ilona, Mátyás unokahúga. Házasságukból egy Zaleska nevű lány született. Egyes történészek úgy vélik, Jusztina és Ilona ugyanaz a személy.

Amíg a törvényes feleségekről alig tudunk valamit, addig Vlad igazi szerelméről, Katharina Siegelről annál többet, a szászokra jellemző aprólékos feljegyzéseknek köszönhetően. A lány nem mindennapi szépség volt. Vlad 1455 karácsony táján ismerte meg, és kőszíve rögtön megpuhult, ahogy meglátta. Tudom, közhely, de ez tényleg szerelem volt az első pillantásra!

A történet innen kezdve szappanoperába illő. Felvétel indul! Helyszín: Brassó, a Takácsok bástyája, amely szemben állt Vlad szállásával. Néhány fiatal lány egy megrakott szánt igyekezett felhúzni a bástyához, a katonáknak vitték az élelmet. A domb alatt tébláboló őrök és Vlad gálánsan a segítségükre siettek. A Hunyadi János szolgálatában álló, bujdosó fejedelem nem győzte levenni szemét a szőke copfos, kékszemű tündérről. Katharina a takácsok céhmesterének, Thomas Siegelnek volt a lánya, aki pár évig a bajorországi Mallersdorfban, a ferencesek női kolostorában nevelkedett, de a család egy tűzvészben mindenét elvesztette, és a lánynak haza kellett jönnie. A leszegényedett és beteges céhmester családjával együtt kénytelen volt felesége, Fronius Zsuzsanna szüleihez költözni. Az ún. Tartler-házban húzták meg magukat, amely ma is áll Brassóban (Schei – Kapu utca 14. szám), az evangélikus egyház tulajdona. Vlad gyakran megfordult itt, hogy szerelmével találkozhasson.

(folytatjuk)