Istent nem lehet bezárni a templomba

A nyári fesztiválszezonban a Keskeny út fesztiválmisszió idén is igyekszik ott lenni azokon a helyeken, ahol a fiatalok összegyűlnek. A templom biztonságán kívül is elmondjuk, hogy Istennel élni lehet, és az jó. Idén az ikafalvi csapatösszerázó képzések után Gyergyószentmiklósra, a 4-es kilométerkőhöz látogattunk el, az itt megszervezésre kerülő EMI-táborba.
Július 18-án a programunkat egy beszélgetéssel kezdtük Van kiút a szenvedélyek fogságából címmel. Meghívottunk, Szász György arról számolt be, hogy milyen életutat és milyen mélységeket kellett végigjárnia, hogy megszabaduljon a szenvedélyek rabságából. A beszélgetésből kiderült, az alkoholizmus egy olyan betegség, amiből soha nincs gyógyulás, de hosszú időre tünetmentessé válhat az ember, azaz nincs olyan, hogy én erős vagyok, már túl vagyok rajta, és már megihatok egy gyengébb italt, mert kigyógyultam belőle. Az egyetlen célravezető megoldás az, hogy soha többé nem fogyasztok abból a szerből, aminek a rabságában éltem. Egy korty ital abba a mélységbe vezet vissza, ahol abbahagytam, ahol sikerült annak idején leállnom, sőt ezután a még mélyebbre süllyedés következik.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy az ember nem mondhat olyat, hogy én soha többé nem iszom. De azt kijelentheti, hogy ma nem iszom. És minden nap ezt megfogadva és teljesítve eljuthat oda, mint az előadónk, hogy immár bő kilenc éve nem fogyasztott alkoholt. A beszélgetés keretében az is elhangzott, hogy van kiút a függőségből, segítséget kell kérni, és Erdélyben leghatékonyabban a Bonus Pastor Alapítvány munkatársai tudnak ebben segíteni.

Szabadság és keretek
A nap hátralevő részében kézműves foglalkozáson, nemezelésen vehettek részt az érdeklődők, majd zsíros kenyér és üdítő fogyasztása mellett beszélgethettek a Keskeny utas csapat tagjaival. Csütörtökön Majos Zoltán teológus tartott áhítatot, majd Antal Kata tanárnő előadása következett Nevelés… liberális vagy konzervatív – melyik a jó? címmel.
Elhangzott, „a szabadsággal és a keretekkel ésszel kell bánni, a túl kevés és túl sok is megárt mindkettőből, a szabadság tehát semmiképp sem azt jelenti, hogy mindent lehet, mint ahogy a keretek sem azt, hogy semmit sem”. Arról is szó esett, hogy nem elég az útmutatás, mert Vekerdy Tamás szavaival élve „a gyerek azt veszi le belőlem, aki én vagyok, nem azt, amit prédikálok”.
Előadónk a sokféle nevelési stílus mellett a Szentíráson alapuló, bibliai szemléletű nevelés mellett tette le a voksát, felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy a mindenkori társadalomba való beilleszkedésre is fel kell készíteni a gyerekeket, ezért a közösség elvárásainak megfelelő szokások kialakítása és az ösztönerők feletti uralom fejlesztése nem maradhat el.

Építő szavak
A nap további részében Bardócz Tímea által írt Ki vagyok én? láthatatlan színház következett, ahol a betérőknek egy különleges élményutazásban lehetett részük. Július 20-án e sorok jegyzője, Bardócz Csaba ikafalvi lelkipásztor tartott áhítatot az igazmondás fontosságáról. „Az igazságot el kell mondani, de nem mindegy, hogy azt milyen módon közöljük, fontos, hogy szavaink építsenek” – hangzott el.
Ezt követően Szász Tibor felsősófalvi lelkész Van-e szükség ma férfiakra, avagy hova lett a férfierő? tartott előadást. Az életszerű példákkal teletűzdelt előadásban az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy „aki túl tud lépni a szexista besoroláson és gondolkodásmódon, függetleníteni tudja magát az ebből születő korlátoktól, hatalmas belső energiákat szabadíthat fel önmagában a páratlan isteni szolgálatra. Ekkor férfiúi princípiuma teljes atyai minőségben bontakozhat ki a dolgok teremtésében”.
Délután újra a láthatatlan színházé volt a főszerep. Sokan felkerestek, hogy ebben a különleges élményben részesüljenek. Az élmények ki-, és megbeszélését zsíros kenyér és meggyszörp elfogyasztásával tettük emberközelibbé.

Békétlenség és betegség
Szombaton Mátyás István újonnan megválasztott gyergyószentmiklósi református lelkipásztor tartott áhítatot. Felhívta a figyelmet, mennyire fontos az, hogy embertársainkkal, és miért ne, magával az Istennel is megosszuk mindazt, ami a lelkünket, szívünket nyomja. Ezzel már rá is hangolt az ezt követő előadásra, amit a felesége tartott.
Mátyás Judit ápoló, tanárnő hangsúlyozta, egymásnak elsősorban nem jó egészséget, hanem békességet kellene kívánnunk, mert ha békesség van bennünk, akkor a betegségek is elkerülnek. Igazából akkor betegedünk meg, ha békétlenek vagyunk. Elhangzott az is, hogy a holisztikus emberkép alapján fontos, hogy az embert a maga egészében lássuk, hogy a test mellett a szellem és a lélek is ott van. Ha testi tünetek jelentkeznek, akkor sok esetben a megoldást, a gyógyulást ott kell keresni, hogy megvizsgáljuk, milyen lelki terheket cipelünk magunkkal.
A Keskeny út misszió tevékenysége itt nem ért véget, hiszen Tusványoson is jelen voltunk. Hisszük, tudjuk, látjuk, hogy nekünk ott kell lennünk, ahol a fiatalok egybegyűlnek. Isten vigasztaló szavára mindenhol, a fesztiválokon is szükség van. <<

Bardócz Csaba