Húsvéti határkerülés ötödször

Húsvét vasárnapján délelőtt tíz órakor az ünneplőket már jócskán a határban találtuk, éppen a Hilib irányába vezető, a tél által eléggé megrongált aszfaltút nagyjából felénél levő határkeresztnél végezték el a szertartást. Ünneplőbe öltözött gelenceiek és hilibiek közösen mondták el az imádságokat a határkerülést vezető Farkas Zsombor gelencei segédlelkész vezényletével, aki nyomatékosította, miért is szól a fohászuk.

„Éhségtől, természeti csapásoktól, háborúskodásoktól megőrizni, a hitükért börtönben szenvedőket megszabadítani, hogy ők velünk a mai napon dicsőségesen feltámadt Úrjézus Krisztusnak örvendetes alleluját énekelhessenek. Imádságunkban arra is kérjük mennyei atyánkat, hogy az anyaszentegyháznak az egységét és békességét kegyesen megadni méltóztassék, hogy mindannyian az ő fiának, Jézus Krisztusnak pásztorsága alatt az egy akolban élhessünk, halálunk után a boldog feltámadás véghetetlen örömében vigadhassunk” – fogalmazott a segédlelkész.

Ezt követően a jelenlevők imádkoztak, székelyruhába öltözött iskolások – Czofa Brigitta és Zsuzsa – alkalomhoz illő verseket mondtak, a gelencei dalárda egyházi énekeket adott elő hegedű- és harmonikaszó kíséretében, majd a hilibi keresztkőre székely zászlóval átkötött koszorú került Farkas Zsombor áldásosztása közepette. Az egyházi zászlókat vivő menet – miután kellemes ünnepeket kívánva elbúcsúztak a hilibi egyháztestvéreiktől – énekszóval és imádkozva elindult a határban levő többi kereszthez.

A határkerülés szokását öt éve, 2014-ben élesztették újjá, akkor is a hilibi kőkereszthez zarándokoltak a gelenceiek – elevenítette fel a kezdeteket érdeklődésünkre Pap Erzsébet Kinga óvónő, aki szerint a kezdeményezésnek köszönhetően a határban levő, elhanyagolt kereszteket is felújították, így a haralyi, keresztesdombi, imecsfalvi stb. jeleket. A hagyomány eredetéről elmondta: nagyon régen Gelencén élt a határkerülés szokása, viszont nem ebben a formában, ahogy manapság történik. „Érdeklődtem az idősektől, és Kelemen Dénes bácsitól is kérdeztem a régi határkerülésről. Amit sikerült megtudni, hogy akkoriban a fiatalok kerülték meg a határt lóháton, viszont reggel kilencig, mise előtt lezajlott az esemény. A faluban a lányos házak kapujába ágakat állítottak, olyasmit, mint a májusfa. Mi pedig ennek emlékére egy fát díszítettünk fel húsvéti tojásokkal” – magyarázta az óvónő.

Ilyés Botond gelencei alpolgármester kifejtette: a határkerülés a búzaszentelés hagyományán alapszik, az esemény során a fiatalok és mások is jelképes áldozatot hoznak azzal, hogy húsvét napján hajnalban a mezőre is kiviszik a feltámadás ígéretét, azt, hogy az életnek van értelme. „A határkerülésen több falubeli közösség részt vett, a férfi dalárda, a Zernyealj és Burusnyán néptánccsoportok tagjai, az egyház képviselői – a lelkésztől a megyebíróig és egyháztanácsig – képviseltette magát. A lényeg a közösségformáláson van, a mai napunk is ennek jegyé­ben zajlik” – mondta az alpolgármester. Hozzátette: a Hősök parkja mögött, a 2-es számú napközi otthon bejárata mellett levő fa díszítése is úgy zajlott, hogy próbáltak minél több embert bevonni.

Este a Bodor György Kultúrotthonban szintén közösségi estet szerveztek, a legkisebbektől a legnagyobbakig, mindenki meg tudta mutatni a tánc- és énektudását, majd az est ifjúsági bállal ért véget. <<