Az időjárás is a szervezőkkel tartott, így gyönyörű napsütéses, igazi tavaszi időben került sor a húsvéti határkerülésre Gelencén, amibe a hilibi katolikus hívek is bekapcsolódtak, lévén, hogy az egyházközösségük a gelencei filiához tartozik. A lovas–szekeres menet megkerülte a határt, szentmisén vettek részt, majd este is folytatódott a közösségi ünneplés.
2019. május 06., 00:082019. május 06., 00:08
Húsvét vasárnapján délelőtt tíz órakor az ünneplőket már jócskán a határban találtuk, éppen a Hilib irányába vezető, a tél által eléggé megrongált aszfaltút nagyjából felénél levő határkeresztnél végezték el a szertartást. Ünneplőbe öltözött gelenceiek és hilibiek közösen mondták el az imádságokat a határkerülést vezető Farkas Zsombor gelencei segédlelkész vezényletével, aki nyomatékosította, miért is szól a fohászuk.
„Éhségtől, természeti csapásoktól, háborúskodásoktól megőrizni, a hitükért börtönben szenvedőket megszabadítani, hogy ők velünk a mai napon dicsőségesen feltámadt Úrjézus Krisztusnak örvendetes alleluját énekelhessenek. Imádságunkban arra is kérjük mennyei atyánkat, hogy az anyaszentegyháznak az egységét és békességét kegyesen megadni méltóztassék, hogy mindannyian az ő fiának, Jézus Krisztusnak pásztorsága alatt az egy akolban élhessünk, halálunk után a boldog feltámadás véghetetlen örömében vigadhassunk” – fogalmazott a segédlelkész.
Ezt követően a jelenlevők imádkoztak, székelyruhába öltözött iskolások – Czofa Brigitta és Zsuzsa – alkalomhoz illő verseket mondtak, a gelencei dalárda egyházi énekeket adott elő hegedű- és harmonikaszó kíséretében, majd a hilibi keresztkőre székely zászlóval átkötött koszorú került Farkas Zsombor áldásosztása közepette. Az egyházi zászlókat vivő menet – miután kellemes ünnepeket kívánva elbúcsúztak a hilibi egyháztestvéreiktől – énekszóval és imádkozva elindult a határban levő többi kereszthez.
A határkerülés szokását öt éve, 2014-ben élesztették újjá, akkor is a hilibi kőkereszthez zarándokoltak a gelenceiek – elevenítette fel a kezdeteket érdeklődésünkre Pap Erzsébet Kinga óvónő, aki szerint a kezdeményezésnek köszönhetően a határban levő, elhanyagolt kereszteket is felújították, így a haralyi, keresztesdombi, imecsfalvi stb. jeleket. A hagyomány eredetéről elmondta: nagyon régen Gelencén élt a határkerülés szokása, viszont nem ebben a formában, ahogy manapság történik. „Érdeklődtem az idősektől, és Kelemen Dénes bácsitól is kérdeztem a régi határkerülésről. Amit sikerült megtudni, hogy akkoriban a fiatalok kerülték meg a határt lóháton, viszont reggel kilencig, mise előtt lezajlott az esemény. A faluban a lányos házak kapujába ágakat állítottak, olyasmit, mint a májusfa. Mi pedig ennek emlékére egy fát díszítettünk fel húsvéti tojásokkal” – magyarázta az óvónő.
Ilyés Botond gelencei alpolgármester kifejtette: a határkerülés a búzaszentelés hagyományán alapszik, az esemény során a fiatalok és mások is jelképes áldozatot hoznak azzal, hogy húsvét napján hajnalban a mezőre is kiviszik a feltámadás ígéretét, azt, hogy az életnek van értelme. „A határkerülésen több falubeli közösség részt vett, a férfi dalárda, a Zernyealj és Burusnyán néptánccsoportok tagjai, az egyház képviselői – a lelkésztől a megyebíróig és egyháztanácsig – képviseltette magát. A lényeg a közösségformáláson van, a mai napunk is ennek jegyében zajlik” – mondta az alpolgármester. Hozzátette: a Hősök parkja mögött, a 2-es számú napközi otthon bejárata mellett levő fa díszítése is úgy zajlott, hogy próbáltak minél több embert bevonni.
Este a Bodor György Kultúrotthonban szintén közösségi estet szerveztek, a legkisebbektől a legnagyobbakig, mindenki meg tudta mutatni a tánc- és énektudását, majd az est ifjúsági bállal ért véget. <<
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!