Hosszú út a siker felé

A baróti városi művelődési ház Bodosi Dániel-termében idén már második alkalommal szerveztek kiállítást: az erdőfülei Csog Jolán ruhakészítő után a baróti születésű, jelenleg a Marosvásárhely melletti Koronkán élő, papírhulladékból táskákat készítő Antal Hajnal mutatkozott be a közönségnek. Munkáit nem először láthatták az erdővidékiek, 2015-ben, a Barót Napok alkalmával ugyanis volt már kiállítása, ugyancsak a művelődési házban.

– Rengeteg emlék köt Baróthoz, szülővárosomhoz, régi vágyam volt, hogy itt bemutatkozhassak – mondta elöljáróban, majd rátért arra, mi motiválta, hogy önálló vállalkozásba, a különleges táskakészítésbe kezdjen.

Elmesélte, még diák korában színésznek készült, aztán meggondolta magát: kommunikáció szakot végzett végül Kolozsváron, és egy pénzügyi tevékenységekkel foglalkozó cégnél kezdett dolgozni. Meghatározó időszak volt ez számára, ugyanis itt kapcsolatokat építhetett, tudását fejleszthette, és munkatársai biztatásának is köszönhetően elindulhatott saját álmai megvalósításának útján. Jelenlegi férjével hat évvel ezelőtt indították első közös vállalkozásukat – dán cégek ruhamárkáit forgalmazták –, egy évvel később, 2013-ban pedig már azon törték a fejüket, milyen jó lenne, ha a ruhák mellett táskákat is forgalmaznának, de azok ne mások, hanem a maguk készítette termékek legyenek.

Sok fontolgatás után esett a választás a maja fonási technikán alapuló, papírból készíthető táskákra, és a nehéz kezdet után, öt év alatt, lépcsőről lépcsőre fejlődve eljutottak a mai szintre, amikor már külföldi partnerekkel is együttműködve készítik egyedi, helyüket a nemzetközi piacon is megálló termékeiket.

Mint érdekességet mondta el, hogy termékeinek Facebook-oldalát, a Selected Bags-oldalt (válogatott táskák – szerk.) a legtöbben Erdővidékről látogatják, azonban innen kerül ki a legkevesebb megrendelő. „Ez nem feltétlenül az anyagiak számlájára írható. Azt tapasztaltam, hogy Erdővidéken a gondolkodásmóddal, a hozzáállással is gond van, a helyiek eléggé nehezen barátkoznak meg mások sikereivel, főleg, ha elment innen az illető, talán ezért zárkóznak el a vásárlástól” – fejtette ki véleményét.

Hozzáfűzte azonban, ő sem több senki másnál, amit elért az hosszú, kitartó és alázatos munka révén sikerült, úgy, hogy életcélt tűzött maga elé, és mindig olyan emberek társaságát kereste, akiktől tanulni lehetett, és akikre felnézett. „Célom az – összegezte –, hogy megszerzett tudásomat, tapasztalataimat másoknak is átadjam, hogy a táskakészítés folyamata nélkülem is működjön.”